Bartók Béla

Bartók Béla

* * *

Este a székelyeknélConcerto

1. Bartók Béla

* * *

élete

A 20. század első felének egyik legnagyobb egyénisége, a nemzeti és a modern zene képviselője. Szinte az egész világon ismerik. 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson (ma Románia). Édesapja iskolaigazgató volt, maga is tehetséges csellista. Tanítónő édesanyja jól zongorázott, a fiát 5 éves korában már zongorázni tanította. Hétéves volt, amikor meghalt édesapja. A család fenntartása érdekében anyja újra tanítani kezdett, amit a házasságkötéskor abbahagyott.

Gyermek és ifjúkorának éveit Nagyváradon, Bessztercén, majd Pozsonyban töltötte. 1899-ben kezdte meg budapesti zeneakadémiai tanulmányait zongora és zeneszerzés szakon. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, és a magyar kultúra felemeléséért vállalt közös programjuk egész életre szóló, őket összekötő célkitűzésük lett. Ennek a munkának az első eredménye az 1906-ban közösen kiadott Húsz magyar népdal volt. Tudása rendkívül sokoldalú, bár alkatilag törékeny, betegségre hajlamos, munkabírása nem ismert lehetetlent, a szüntelen tenni akarás tette lehetővé számára négyféle tevékenység egyidejű folytatását: népzenekutató, zongoraművész, tanár és zeneszerző volt egy személyben.

1907-ben kinevezték a Zeneakadémia zongoratanárának, ugyanebben az évben került kapcsolatba egy nála 7 évvel fiatalabb lánnyal, Geyer Stefivel. Homlokegyenest eltérő felfogásuk azonban végül szétrombolta kapcsolatukat, de Bartók életében jelentős nyomot hagyott e szerelem, több művét írta kifejezetten Stefi számára. Kapcsolatuk érzelmi utóhatása alatt találkozott jövendő feleségével, az akkor még csak 14 éves Ziegler Mártával. Néhány hónap alatt erős vonzalom fejlődött ki közöttük, végül 1909-ben szűk körben tartották Bartók és a 16 éves Márta egyszerű esküvőjét. 1910-ben Márta fiút szült, aki szintén a Béla nevet kapta. Bartók 1913 végéig beutazta Magyarországot, Erdélyt, Románia és Észak-Afrika egy részét, kutatásairól írt cikkeit az egész világon publikálta.

Munkáját az I. világháború félbeszakította, szerencséjére azonban katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették, így a háború alatt a Zeneakadémián maradt. 1921-ben ismét érzelmi válságba került, találkozott Pásztory Dittával, aki 19 éves hallgatóként került Bartókhoz. 1923-ban Márta javasolta a válást, és barátok maradtak. Második házasságából is fia született, Péter. A következő években Bartók élete megállapodott. Keményen dolgozott tanári és alkotói munkájában egyaránt. A kutatásai eredményeiről 1924-ben kiadott könyvét (A magyar népdal) általános elismerés fogadta. A koncertéletben is, további sikereket ért el Magyarországon és külföldön egyaránt. 1934-ben abbahagyta a tanítást a Zeneakadémián, régi barátjával, Kodállyal kutatói állást vállalt a Magyar Tudományos Akadémián, ahol egy népzenei kiadvány elkészítésén dolgoztak.

Este a székelyeknél

* * *

Magyar képek zongora/ zenekari ciklus első tétele.A falusi emlékeket felidéző, székely dallamok stílusában fogant melódia fafúvósokon szólal meg, míg a vonóskar harmóniái a szenvedélyes hátteret adnak.

A háború 1939 augusztusában kitört, szeretett édesanyja három hónap múlva meghalt. E két esemény hatására amerikai hangversenykörútját használta fel a kivándorlásra, 1940 októberében Dittával együtt Magyarországról Amerikába utazott. Az utazás hivatalos célja egy újabb turné volt, de barátai tudták, hogy bizonytalan ideig ott fognak maradni. 5 amerikai évének története sivár és nyomasztó. Az első két évben ugyan volt egy gyengén fizető állása a New York-i Columbia egyetemen, de romló egészsége miatt zeneszerzőként és előadóművészként szinte nem vettek róla tudomást. Reménytelen honvágy gyötörte őket, idegennek érezték magukat New Yorkban, aggódtak Magyarországon maradt Péter fiúk életéért. 1942 elején legalább ez utóbbi gondjuk megoldódott, mivel Péter fiúknak sikerült kijutnia az Államokba.

Concerto

A honvágy hangjai

1942 áprilisától Bartók egészsége gyorsan romlani kezdett. Fogyott, és magas láz kínozta, de egyelőre nem ismerték fel a leukémiát, amely végül a halálát okozta. Az élet keserű fintora, hogy életének utolsó évében nagyot fordult zeneszerzői szerencséje, áramlottak a megrendelések, amelyek egy részét fogyó ereje miatt utasított el. A Concertot Serge Koussevitzky, a bostoni szimfonikus zenekar vezető karmestere rendelte meg. A zenemű további alkotási kedvet hozott, és mindösze 2 hónap alatt el is készült.

1945. szeptember 26-án hunyt el. Halálát követő néhány évben nemzetközileg elismert modern zeneszerző lett. Csak 1988-ban hozták haza hamvait végső nyughelyére, Magyarországra.

l,

l,