Kölcsey Ferenc: Himnusz

#HamvasBélaKönyvtár

#Tiszaújváros

Indítás

Írd ide a belépési jelszót!

Belépési jelszó

Tetszik? Értékeld!

Tartalom

Nézd meg!

Kölcsey nyomában

Magyar kultúra napja

Életképek, emlékek

A Himnusz története

Kölcsey életútja

Tetszik

A Himnusz számokban

Ősi származása

Szabadulószoba

A Himnusz fordításai

A Himnusz betűhív átirata

magyar kultúra napja

A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT 1989. január 22-e óta ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a magyar nép zivataros századairól írt költeményét, a Himnuszt. A megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának..." Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat, koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.

Kölcsey Ferenc fontosabb állomásai

1790 1838

1823

január 22.

Ezen a napon tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét Szatmárcsekén.

1830

1838

1790

november 17.

augusztus 23...

A Magyar Tudós Társaság tagja

augusztus 8.

Halálának napja Szatmárcsekén

Szülőhelye Sződemeter

1796

1826

1832

április 9.

Szemere Pállal elindította az Élet és Literatura című folyóiratot.

1829-től aljegyző lett, majd 1832-ben megyei főjegyzővé és országgyűlési követté választották.

Az édesapja halála után Debrecenben kezdi el tanulmányait.

A Kölcsey-címer

Kölcsey Ferenc származása

A (kölcsei) Kölcsey család Szatmár vármegye egyik ősi családja, mely a Szente-Mágócs nemzetségből, és a Kende családdal egy törzsből ered.

Kölcsey Ferenc régi református nemesi családból származott. 1790. augusztus 8-án született Erdélyben, a Közép-Szolnok megyei Sződemeteren. A költő édesanyja, nemes Bölöni Ágnes, erre a vidékre való, tehát erdélyi származású; ezáltal a költő is félig erdélyinek vallotta magát. Édesapja Kölcsey Péter tiszántúli kálvinista nemesúr, tekintélyes jogtudós. Három fiú testvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak.

Kölcsey nyomában

Rimay János versei

Himnusz 100. évforduló

A Himnusz története

Magyar népi kanásztánc műfajának ritmusa

Trianon árnyékában

Tetszik? Értékeld!

11

II. világháború után

Első megjelenése

Himnusz megzenésítése

Himnusz előadásmódjának szabályozása

1848/49 után

1989 MAGYAR KULTÚRA NAPJA

MAGYAR KULTÚRA NAPJA

10

1573 - 1961

Kölcsey 1821-ben olvasott Balassi Bálintnak tulajdonított istenes éneket a Szépliteraturai Ajándék című folyóiratban. Ő maga soha nem is tudta meg, hogy a költő nevét akkor tévesen közölték, valójában Rimay János írta a verseket.

Rimay János

Az egyik vers hatására 1822 végén a nemzethalál témájában új költemény megírásába fogott, a magyar népi kanásztánc műfajának ritmusában. 33 évesen, a kézirat szerint 1823. január 22-én megszülető versét, a mai Himnuszt soha nem sorolta legfontosabb művei közé.

Magyar népi kanásztánc ritmusa

A vers 1829-ben Kisfaludy Károly által szerkesztett, Aurora című lapban Hymnus címmel jelent meg. 1832-ben egy felolvasóest alkalmával idézték először a verset nyilvánosan, igaz, hogy hibásan. Ebben az évben jelent meg Kölcsey első kötete, amelybe bekerült a Hymnus, a ‘Magyar nép’ zivataros századaiból címmel.

Aurora - hazai almanach

Erkel Ferenc egyetlen óra alatt komponált zenét a vershez, melynek ritmusa jóval gyorsabb volt a ma ismert változaténál. A megzenésített Himnuszt elsőként 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. 1844. augusztus 10-én először szólalt meg nyilvános nép-ünnepségen az óbudai hajógyárban a „Széchenyi” nevű gőzös vízrebocsátásánál.

1844-ben a Nemzeti Színház bérlő-igazgatója Bartay Endre pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére.

Erkel Ferenc

A szabadságharc leverése után magyar földön a „Gott erhalte” (osztrák császári himnusz) lett a hivatalos himnusz. Hivatalosan tiltották, mégis 1850. március 26-án a Nemzeti Színházban a pesti gyermekkórház javára adott műsor végén, 1850. augusztus 20-án pedig Nemzeti Színházban Losonc megsegítésére tartott díszünnepségen a Hymnust énekelték. Az iskolai szöveggyűjteményekbe 1856-tól került be a vers, de ekkor még a „Gott erhalte” volt a rendeletileg is kötelezővé tett császári himnusz. Erkel Ferenc is csak az 1880-as években vetette papírra a Himnusz véglegesnek szánt, négyszólamú vegyeskari verzióját.

Az időpontot jócskán eltévesztve 1923. június 10-én országos ünnepséget rendeztek a Himnusz születésének századik évfordulója alkalmából. Ekkor már Horthy Miklós egyértelműen állami jelképként emlékezett meg a műről. Nagyjából innentől kezdve szokás kötelezően felállva hallgatni és énekelni a Himnuszt.

A trianoni béke árnyékában a művet lassabban, tragikusabban kezdték játszani, háttérbe szorítva a versben és az eredeti zeneműben is hangsúlyos szerepet kapó játékos s így optimizmust sugalló verbunkos-ritmust. 1938-ban Dohnányi Ernő áthangszerelte Erkel zenéjét, kihangsúlyozva a mű áhitatos imajellegét. Az eredetiben szereplő harangzúgást pedig elhagyta a zenei kíséretből.

Dohnányi Ernő (1877-1960)

Hóman Bálint kultusz-miniszter 1939. június 2-án miniszteri rendeletet adott ki a Himnusz kötelező előadásmódjáról, mivel az „előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát”.

Hóman Bálint (1885-1951)

Illyés Gyula1902-1983

Kodály Zoltán1882-1967

1945 után Révai József kulturális miniszter Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát akarta megbízni egy optimistább és Isten nevét nem tartalmazó nemzeti induló megírásával. A költő és a zeneszerző azonban egyetértettek abban, hogy Erkel és Kölcsey művét nem szabad lecserélni, és sikerült is a kommunista vezetést meggyőzni erről. Ezután minden ünnepségen elhangzott a Himnusz.

1981-ben hívták fel a figyelmet arra, hogy semmiféle dokumentum nem létezik arról, hogy hogyan vált Kölcsey műve hivatalos himnusszá, tulajdonképpen a nép tette azzá. 1989-ben a vers születését követően 166 évvel született hivatalos döntés arról, hogy a Himnusz szövegének születésnapja a MAGYAR KULTÚRA NAPJA is egyben. Az 1989. október 23-án szentesített XXXI. tv 36. §-a szerint pedig „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A Himnusz eredeti, Kölcsey Ferenc által írt kéziratát és az Erkel Ferenc által lejegyzett kottát az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. A kéziratot Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda 1944 nyarán a II. világháború pusztításától félve helyezte el letétként a nemzeti könyvtárban. 2017. július 3-án Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek egyenes ági leszármazottja, Fáy Péter aláírja az Országos Széchényi Könyvtárral a Himnusz eredeti kéziratának őrzésére kötött letéti szerződés határozatlan időre történő meghosszabbítását.

A Himnusz számokban

1823.01.22.

1832

1829

1821

1844. 02.29.

1844.06.15.

1848.03.15.

1865.12.14.

1844.07.02.

1989.01.22.

1939.06.02.

1938

1949

1989.10.23.

Életképek, emlékek

Fiatalkori portré

Szatmárcsekei dolgozószobája

Az álmosdi Kölcsey kúria

Kölcsey síremlék Szatmárcseke

Tetszik...

HIMNUSZ FESTMÉNY

MAGYAR HIMNUSZ TÁBLAKÉP

HIMNUSZ DOMBORMŰ

HIMNUSZ SZOBOR

Orgoványi Anikó alkotása

V. Majzik Mária alkotása Csíkszereda

V. Majzik Mária alkotása Budakeszin

Smídt Róbert alkotása

A Himnusz átirata

HYMNUS, a’ Magyar nép zivataros századaiból

Hányszor zengett ajkain Ozman’ vad’ népének Vert hadunk’ csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tennfiad, Szép Hazám, kebledre; ’S lettél magzatod miatt Magzatod’ hamvedre? Bujt az Üldözött, ’s felé Kard nyúl barlangjában; Szerte nézett, ’s nem lelé Honját a’ hazában; Bérczre hág és völgybe száll, Bú ’s kétség mellette, Vérözön lábainál, ’S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom; Kedv ’s öröm röpkedtek, Halálhörgés, síralom Zajlik már helyettek; ’S ah, szabadság nem virúl A’ holtnak véréből, Kínzó rabság’ könnye húll Árvánk’ hő szeméből. Szánd-meg, Isten! a’ Magyart, Kit vészek hányának, Nyujts feléje védő kart Tengerén kínjának; Balsors a’kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e’ nép A’ multat ’s jövendőt.

Isten! álld-meg a’ Magyart Jó kedvvel, bőséggel; Nyujts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors a’ kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e’ nép A’ multat ’s jövendőt. Őseinket felhozád Karpat szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendeguznak vére; ’S merre zugnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád’ hősmagzatjai Felvirágozának.

Érttünk Kúnság’ mezejin Ért kalászt lengettél, Tokaj szőllővesszejin Nektárt csepegtettél, Zászlónk’ gyakran plántálád Vad Török’ sánczára, ’S nyögte Mátyás’ bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, Elsujtád villámidat Dörgő fellegedben; Most rabló Mongol’ nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktől rabigát Vállainkra vettünk.

A Himnusz fordításai

OROSZ

ANGOL

SPANYOL

JAPÁN

ESZPERANTÓ

HÉBER

FIGYELEM! RENDKVÜLI HÍREK!

Eltűnt a Himnusz kézirata!

Mi történt valójában?

Kölcsey halála után nem sokkal a Himnusz kézirata eltűnt. Kövesd a nyomokat, és fejtsd meg a titkos széf kódját! Minden helyszínen lesz egy társad, aki segít neked a nyomozásban.

Tetszik? Értékeld!

Olimposz

05

01

Anglia

04

Afrika

02

Karib-tenger

Asgard

03

Kövesd a számokat, kövesd a nyomot!

Irány Anglia!

Sherlock Holmes a NAGYÍTÓJÁVAL segít megtalálni neked a titkos széf kódjának kinyitásához szükséges első számot.

A Hymnus megzenésítésére kiírt pályázatra Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét, melynek jeligéje ez volt: „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” Melyik Kölcsey vers első két sora a jelige?

Huszt

Vanitatum Vanitas

Elfojtódás

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

amint látod, nem azzal a jeligével kezdődik a vers. Keresd tovább a nagyítóval!

ELFOJTÓDÁS

O sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsűlyedt boldogság után, Mint nem sírt senki még Legfelső pontján fájdalmának, Ki tud? ki tud? Ah, Fájdalom – Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol! S mért nem forr könyű szememben? S mért hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen?

amint látod, nem azzal a jeligével kezdődik a vers. Keresd tovább a nagyítóval!

Vanitatum Vanitas

Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó, Mind csak hiábavaló!

Gratulálok!

854

Keresd meg a nagyítóval a széf kinyitásához szükséges számot és jegyezd meg!

Irány a Karib-tenger!

Jack Sparrow Fekete Gyöngyén HAJÓZZ el a kincsesládáig, mely feltárja neked a titkos széf kódjához szükséges második számjegyet.

De előtte válaszolj néhány kérdésre...

Gratulálok!

Évszám kvíz

1823

Melyik évtől ünnepeljük a magyar kultúra napját?

Melyik évben született Kölcsey Ferenc?

Melyik évben tisztázta le a Hymnus kéziratot Kölcsey?

Melyik évben zenésítette meg Erkel Ferenc?

Melyik évben jelent meg a Hymnus kötetben?

1989

1790

1844

1832

Himnusz táblakép - Smídt Róbert alkotása 5×2 méteres és 800 kilogramm súlyú tölgyfából faragott táblakép a magyarság történelmét jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól.

Gratulálok! Sikerült megtalálnod a széf kinyitásához szükséges második számot. Jegyezd meg, még később szükséged lesz rá!

340

Irány Asgard!

A nyomokat követve most Thor fog segíteni neked megtalálni a titkos széf kinyitásához szükséges harmadik számot.

A pörölye elrepít téged a feladványhoz.

A D betűhöz állítsd a 10-es számot, és oldd meg a feladványt.

Melyik lapban jelent meg először a Hymnus?

A megoldás betűihez kapcsolt számokat add össze. Ez lesz a széf kinyitásához szükséges 3. szám. Jegyezd meg, még később szükséged lesz rá!

Irány Afrika!

Indiana Jones a KULCSÁVAL segít megtalálni a titkos kódhoz szükséges 4. számot.

Jöjjön a feladvány...

Pótold a hiányzó részeket...

Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bõséggel, Nyújts feléje védõ kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendõt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendõt!

Õseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hõs magzatjai Felvirágozának.

Tovább léphetsz

Ellenőrzöm

Title 2

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.

Gratulálok!

Jegyezd meg ezt a számot és folytasd az utazást! 476

Ellenőrzöm

Title 2

Irány Olimposz!

Percy Jackson MÁGIKUS TOLLA segít megtalálni a titkos kódhoz szükséges 5. számot.

Jöjjön a feladvány...

KÉPKIRAKÓ kvÍz

Kölcsey Ferenc

start

1. kérdés

Mikor jelent meg kötetben Kölcsey Hymnus című verse?

1832

1828

1822

2. kérdés

Melyik politikus szabályozta a Himnusz kötelező előadásmódját?

Horthy Miklós

Révai József

Hóman Bálint

3. kérdés

Melyik nap emlékére ünnepeljük a MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT?

1823. február 22.

1823. január 22.

1822. január 23.

4. kérdés

Melyik évben vált törvény által, hivatalosan a magyar nemzet himnuszává Kölcsey műve?

1899

1988

1989

5. kérdés

Melyik városban végezte tanulmányait Kölcsey?

Nagyvárad

Debrecen

Sárospatak

6. kérdés

Mit ünneplünk január 22-én?

A magyar költészet napját

A magyar kultúra napját

A magyar nyelv napját

7. kérdés

Kölcsey hol írta a Himnuszt?

Pozsony

Álmosd

Szatmárcseke

8. kérdés

Ki hangszerelte át a Himnusz zenéjét a XX.században?

Dohnányi Ernő

Kodály Zoltán

Bartók Béla

9. kérdés

Hol született Kölcsey Ferenc?

Szatmárcseke

Álmosd

Sződemeter

10. kérdés

Hogyan folytatódik a vers? „Vár állott, most kőhalom,/Kedv ’s öröm röpkedtek,”

Vérözön lábainál,/’S lángtenger felette.

Halálhörgés, siralom/Zajlik már helyettek.

Hajh, de bűneink miatt/Gyúlt harag kebledben,

11. kérdés

Kölcsey ősi családja melyik törzsből ered?

Álmos

Tas

Ond

12. kérdés

Melyik népi tánc műfajának ritmusát vette alapul a Himnusz megírásakor?

Kalotaszegi tánc

Gyimesi csángó tánc

Kanásztánc

13. kérdés

Ki zenésítette meg a Himnuszt?

Erkel Ferenc

Kodály Zoltán

Bartók Béla

Gratulálok!

Sikerült megoldanod ezt a feladatot is. A széf kinyitásához jegyezd meg ezt a számot: 69

Most már tudsz minden számot a széf kinyitásához!

IRÁNY A SZÉF

+ info

Sikerült megszerezned az összes számot, mely a titkos széf kinyitását teszi lehetővé. Add össze a számokat, majd gépeld be a széf kódját.

12345

HIBÁS

IGEN

1823

Kölcsey örököse beépített még egy biztonsági kódot.

Hány gyermeke volt Kölcsey Ferencnek?