Változóban változatlan - Paksi Vak Bottyán Gimnázium

Hol-landoltak a képek?

Elrabolták a németalföldi festők műveiből álló kamarakiállításunk képeit! Kövesd a nyomokat és szerezd őket vissza! Szerencsére a műkincsrablók a képek melletti tájékozatató táblákat a helyükön hagyták, ezeket érdemes lehet figyelemmel végigolvasni. Minden kihívás teljesítése után kapsz egy kódszámot. Ha ügyes vagy, a nyomozás végén - a kapott számjegyek helyes sorrendjét felhasználva - megtalálhatod a festményeket. Sok sikert!

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

Bruegel- Farsang és böjt harcaA mű 1559 -ben keletkezett és értelmezése máig kifog a szakértőkön. Szó szerinti jelentése a kép egy részletén kibontakozó jelenetre utal, ahol egy hordón ülő kövér férfi harcol egy széken ülő sovány asszonnyal. Ez a tréfás párviadal általában a farsang utolsó 3 napján játszódó népi szokás volt. Peter Burke brit történész szerint viszont a kép ennél sokkal többet elmond a korszak vallási és erkölcsi változásairól. Értelmezésében a kocsma felőli rész a Farsangot, vagyis a hagyományos népi kultúrát testesíti meg; a templom oldala pedig az egyház népi ünnepek reformjára és visszaszorítására tett kísérletére utal. A reformerek a változások első szakaszában egyházi személyek voltak, akik elítélték a pogány hagyományokat és a legfontosabbnak a szent és a profán szétválasztását tartották. Az etika és az életmód konfliktusa bontakozott ki, amely reformok széles körű változatait váltotta ki, melyek közül a katolikusak jóval enyhébbnek bizonyultak a protestánsoknál. Azonban a kommunikáció fejletlensége miatt az újítások csak kis területeken elterjedő egyéni kezdeményezések voltak, amik ötletgazdájuk halála után altalában eltűntek. Az egyház a rengeteg betiltott tevékenység (például dalok, táncok, játékok, színdarabok) helyett himnuszok írását, hivatásos vándorénekesek fogadását szorgalmazta. Megjelentek a katekizmusok, vagyis az anyanyelvű rövid, könnyen érthető bibliamagyarázatok és elterjedtek a zsoltárok. Az egyház utánzó, átalakító munkát végzett a pogány ünnepek kapcsán, azokat egyházi ünnepekké formálta. A reformok második szakaszában már világi személyek is részt vettek, Angliában például sok ilyen jellegű társaság alakult és az első szakasszal ellentétben ekkor már nem hittek a különböző rítusok, például a boszorkányság működésében. A különböző erkölcsi nézeteken felül a festmény remekül ábrázolja a városi nép sokszínűségét illetve az akkori építészet jellemzőit is.

Kutass a sötétben a fénycsóva irányításával! Ha megtalálod az összeset, megkapod az első kódot és egy akadállyal közelebb kerülhetsz az elveszett képek megtalálásához.

Keresd a helyes állítást!

INDULÁS!

Kattints az egyetlen helyes állításra!

Az egyház támogatta a színdarabok látogatását a nép művelődésének érdekében.

Az egyház mindig is támogatta a farsangi mulatságok szervezését.

A protestáns reformok jóval kevésbé voltak radikálisak mint a katolikusak.

A reformerek a játék minden formája ellen tiltakoztak.

Kattints az egyetlen helyes állításra!

A reformok második szakaszában az emberek még mindig féltek a boszorkányoktól.

A katekizmusok sikerüket az érthetőségüknek köszönhették.

Az újítók azért tiltottak be bizonyos tevékenységeket, mert nem akarták hogy a pogányok jól érezzék magukat.

Kattints az egyetlen helyes állításra!

A protestáns hittérítők támogatták a népi mulatságokat, mert azok a katolikus vallási előírásokat (pl. böjt) sértették.

A katolikusok szerint a farsangi mulatság háttérbe szorította a böjti időszakot.

A reformáció hatására felértékelődtek a farsangi játékok a népi kultúrában.

Kattints az egyetlen helyes állításra!

A kommunikáció fejletlensége ellenére a reformok gyorsan terjedtek.

Az egyház népdalok helyett a himnuszírást szorgalmazta.

A képen látható tréfás párviadal a népi farsangi időszak első három napján szokott előfordulni.

AJJAJ!

Sajnos ez az állítás helytelen.

PRÓBÁLD ÚJRA!

Adriaen Jansz Kraen németalföldi festő csendéletén keresztül a korabeli étkezési szokásokat ismerhetjük meg közelebbről. A korszakban az alapvető élelmiszernek számító hús fogyasztása az európai lakosság körében csökkent. Jellemzően az északibb népek több húst fogyasztottak, mint Európa déli részén élő népek. A húsfogyasztás csökkenésével felértékelődött a kenyér szerepe a mindennapi táplálkozásban, amelyre a Kraen alkotása is utal. A húsfogyasztás legnagyobb mértékben a szegények körében csökkent. E réteg a húst a kenyérrel próbálta pótolni, hiszen a kenyérnek nagy tápanyagtartalmat tulajdonítottak. Ezzel egyidejűleg azonban sok esetben a kenyér minőségének romlását tapasztaljuk. Még a vagyonosabb városi polgárok kenyere is gyengébb minőségű gabonafélékből készült a XVI. századot követően. A különböző élvezeti cikkek is egyre nagyobb mértékben jelentek meg a XVII-XVIII. század során. Ilyen élvezeti cikknek számított a csokoládé, kávé, tea, amelyek a koraújkori gyarmatosításokat követően jelentek meg az európaiak körében, továbbá terjedt el széles körben a fűszerek használata. Ennek köszönhetően a korszakban megváltozott az európaiak ízlése is. Ez leginkább a hús- és halételek mellé tálalt mártásoknál szembetűnő. A zsiradékok, olajok, vaj helyét a bor, ecet és különböző citrusfélék leve vette át. E változás mögött a reformáció és a vallási előírások étkezésre gyakorolt hatását (a böjt időszakában a húsfogyasztás tilalma) is fellelhetjük. Az alkohol tartalmú italok közül a bor, illetve a sör volt jellemző, Németalföldön inkább utóbbi terjedt el. Az említett területen Angliához hasonlóan a kávé helyett a teát preferálták. A 17-18. századi csendéletek majdnem mindegyike ábrázol gyümölcsöket is, hiszen a gyümölcsök is kedveltek voltak ekkoriban.

Étkezés számokban

A második feladatban öt hasonló csendélet közül kell megtalálnod a kamarakiállításunk egyik ellopott alkotását. Adriaen Jansz Kraen festményét a korabeli étkezési szokásokhoz kapcsolódó matematikai feladványok segítségével szerezheted vissza. Ha sikerül a helyes válaszokat megtalálni, akkor jutalmul a végső megfejtés második számjegye jelenik meg. Sok sikert kívánunk!

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Gratulálunk, megtaláltad a csendéletet!

A kód második számjegye: 7

VISSZA A MÚZEUMBA

Jan Steen – Fantasy interior with Jan Steen and the family of Gerrit Schouten A festmény remekül bemutatja a kor tipikus bútorzatát és öltözködési szokásait. Egy európai jómódú család otthonába nyerhetünk betekintést. Mindenhol a luxusra törekvés módjait, az anyagi jólét kimutatását figyelhetjük meg. Ekkoriban a nők és a férfiak öltözéke is gyorsan változott, főként a francia divat terjedt el, amelynek fő ismertetőjele a színes selyem volt. A próbababák megjelenésével pedig az addiginál is gyorsabban terjedt, hamarosan ellenfél nélkül maradt. A nők körében elterjedt volt az emeletes hajviselet és a smink. A luxus azonban csak látszatra biztosított kényelmet. A házakban sokáig nem volt fürdőszoba, ha pedig mégis, akkor csak a betegek használták. A bútorzat egyes elemei szintén változáson mentek keresztül. Ezen a művön is már parketta jelenik meg a döngölt föld helyett és a falakon függönyök és faliszőnyegek lógnak. Az ablakokkal sok probléma adódott a sötétítés és szigetelés terén. Eleinte vastag üvegből készültek, majd helyüket átvették a már nyitható, de sok keresztfával rendelkező darabok, amilyenek ezen a fesményen is láthatók. A ház elsődleges szerepe a társasági élet biztosítása lett. A szoba legfőbb díszítőeleme a kandalló volt, amelynek köszönhetően a fafelhasználás jelentősen megnőtt, kiosztásakor sok balesetet okozva ezzel a járókelőknek. Míg a mű betekintést enged a gazdagok életébe, nem feledkezhetünk meg a kevésbé tehetős társaikról sem. A városi szegénység általában vagy az emeletes házak legfelső szintjein, vagy az egyszintes házak alagsorában élt, gyakran családonként mindössze egy szobába tömörülve. Öltözékük és hajviseletük az évek alatt nem változott, praktikus és olcsó maradt. A nyomor akkora mértékeket öltött, hogy a szegények többsége ingósággal is alig rendelkezett.

40 dkg

1 kg

60 dkg

A napi kenyér fejadag

A 14. és a 17. század közötti időszakban egy 5 fős család átlagos heti kenyérfogyasztása 21 kg (2100 dkg) volt. Mekkora volt az átlagos napi kenyér fejadag?

3 liter

1 liter

5 liter

Sör fogyasztás

A 17. századi Angliában a napi sörfogyasztás óriási mértékeket öltött. Egy hat fős család egy héten átlagosan 126 liter sört ivott meg. Hány liter sör jutott naponta egy főre?

8 liter

10 liter

40 deciliter

A teafogyasztás

A 17. századi Hollandiában akár napi 100 csésze teát is megittak. Hány liter teát ittak egy nap, ha egy kisebb csésze 0,8 dl-es volt? (1l=10dl)

3.000 tonna

30.000 tonna

15.000 tonna

Angliába a 18. század elején évente 200 hajó szállított fedélzetenként 150 tonna dohányt. Hány tonna volt ekkoriban Anglia éves dohány importja?

Az éves dohány mennyiség

Kb. 52 dkg

Kb. 27 dkg

Kb. 78 dkg

A húsfogyasztás

A 16-17. században személyenként évi minimum 14kg húst fogyasztottak. Körülbelül mennyi húst evett egy ember hetente? (1 év = 52 hét)

AJJAJ!

Úgy tűnik rosszul számoltál.

PRÓBÁLD ÚJRA!

Megtaláltad az elrabolt festmények rejtekhelyét. Sajnos a kiállításunk képei összekeveredtek más múzeumok ellopott műkincseivel. Válaszd ki hogy mely képek tartoznak a 16-17. század életmódjához és megkaphatod a kód harmadik számjegyét.

Hogyan éltek a kora újkorban?

INDULÁS!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

AJJAJ!

Úgy tűnik rosszul választottál.

PRÓBÁLD ÚJRA!

Ez az!

Megtaláltad a képeket, azonban sajnos megrongálódtak. Restauráld őket egyesével, a rajtuk látható számok lesznek a kód utolsó számjegyei!

1. festmény

2. festmény

3. festmény

A képek egyesével rekonstruálhatók. Amint eggyel elkészültél, zárd be a puzzle-t és térj vissza ide. A harmadik festmény befejezése után kattints a "befejezem" gombra!

BEFEJEZEM

6

Gratulálunk! Sikeresen megoldottad az első feldatot! A kód első számjegye:

VISSZA A MÚZEUMBA

7

Gratulálunk! Sikeresen megoldottad a második feldatot! A kód második számjegye:

VISSZA A MÚZEUMBA

9

Gratulálunk! Sikeresen megoldottad a harmadik feldatot! A kód harmadik számjegye:

VISSZA A MÚZEUMBA

Gratulálunk, sikerült visszaszerezned a képeket, így megtekintheted kamarakiállításunkat!

042

A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatja:

Hol-landoltak a képek!? című kamarakiállítását

Bruegel - Farsang és böjt harca

Steen - Fanatasy interior with Jan Steen and the family of Gerrit Schouten

Adriaen Jansz Kraen - Csendélet

Források:

• Fernand Braudel - Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV - XVIII. század első kötet
• Massimo Montanari - Éhség és bőség - A táplálkozás európai kultúrtörténete
• Peter Burke: Népi kultúra a kora újkori Európában
• A szabadulószobához felhasznált képek a Pinterest közösségi képmegosztó oldalról származnak. (utolsó letöltésük időpontja: 2021. 01. 29.)
• A második feladathoz felhasznált képeket a Kreatív Történelem Tanulmányi Verseny honlapján közzétett fényképek közül választottuk.

Készítette:A Paksi Vak Bottyán GimnáziumVáltozóban Változatlan csapata