József Attila: Nyár

József Attila: Nyár

műnem

műfaj

Költői eszközök

Rímképlet

Gyakorlatok

Ismeretlen kifejezések

- lapály: alacsony fekvésű síkság-gólyahír: kora tavasszal nyíló aranysárga virágú növény -vérbő: túlságosan sok vért tartalmazó -ördögszekér: széltől görgetett szúrós gyomnövény

Műneme:

Líra mert:

- verses forma- beszélője: lírai én (E/1), közvetlen módon beszél - van ritmusa - (rím) - érzelmeket, gondolatokat közvetít - költői eszközök - auditív és vizuális képek

Műfaja

tájleíró költemény

• Egyrészt egy táj bemutatását tartalmazza, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzéseit, a táj hatására keletkezett gondolatait tárja fel.

• A költő nem csak a tájat mutatja be, hanem önmagát is beleszövi a versbe

A képek, színek szerepe

Vizsgáljuk meg a vers színeit, a színekre utaló szavakat! Figyeljük meg a szemléletes képeket, a nyári tájban a tavasztól az őszig (illetve a harmadik változat a télig) ábrázolt, sejtetett változásokat, a „beérés" folyamatát! Mi a szerepe a versben az igéknek? Mi az az ördögszekér? Valamiféle költői kép, vagy ez is a táj konkrét eleme, mint a lapály, gólyahír, kalász vagy a darázs? Mi a szerepe a versben a megszemélyesítéseknek? Milyen hatást váltanak ki benned az első versszak jelzőátvetései (nem a nyír ezüst, hanem a derű, nem a szellőcske áramló könnyűségű, hanem a rét), valamint az alany és a tárgy felcserélése (a nyír rázza a szellőcskét, az ég leng-ring, nem a nyír)?

• Feszültség érezhető a versben: a békés idill állapotot pusztító vihar váltja fel

• Térben pedig a lapálytól az égig emelkedik a látókép
• Az első versszakban minden kellemes és nyugodtságra utaló, a kezdő kép a szellő kedves játékát érzékelteti - a mozgások is játékosak, veszéytelenek, hiszen: „leng az ég"
• A második versszak komorabb, hiszen megjelenik a darázs, a darázs röpködése valóságosabb mozgást jelez - „dörmög a darázs" ( a derű eltűnik)
• a rózsa - a vörös szín a mozgást, az életet, az erőt jelképezi

• A harmadik versszakban hanghatások is megjelennek: „zizzen", „buggyan", „gubbaszt", „bóbiskol" (hangutánzó, hangfestő szavak)

• A negyedik versszakban megjelenik a lírai én: „ betelik nyaram"
• A négy versszak az emberi élet változásait mutatja be: tavasz- ifjúság, nyár - felnőtt, ősz - időskor, tél - elmúlás (halál)

• A természet - az emberi élet változásai - allegória- meghatározása a tankönyvből

Költői eszközök

Keress példákat a következő költői eszközökre!

1. megszemélyesítés:
2. alliteráció
3. szimbólum
4. ellentét
5. művészi jelző

Költői eszközök

Keress példákat a következő költői eszközökre!