Interperszonális kommunikáció

Interperszonális kommunikáció

Az "intra" azt jelenti, hogy belül, tehát a személyen belüli kommunikációt intraperszonális kommunikációnak nevezzük. Másrészről, az „inter” kifejezés „között”-et is jelent, azaz amikor a kommunikáció kettő vagy több ember között zajlik, azt interperszonális kommunikációnak nevezik.

Interperszonális kommunikáció

Verbális és non-verbális üzenetek váltása annak érdekében, hogy mindkét fél elméjében létrejöjjenek és/vagy megváltozzanak bizonyos képzetek.

Funkciói

Informatív (tudományok, kijelentő mondatok) Kontroll (politika, felszólító mondatok) Társas (szociális kapcsolatok, kérdő mondatok) Expresszív (művészetek,felkiáltó mondatok)

Az interperszonális kommunikációban a valami mondásának módja ugyanolyan fontos, mint az, amit mondanak. A hang tónusa, a testbeszéd, a gesztusok, az arckifejezések mind nagy a hatással vannak a címzettre.

Az interperszonális megtévesztés fajtái

- hamisítás, színlelés (fiktív helyzet leírása v. bemutatása), - elhallgatás (titkolózás), mellébeszélés, - leplezés (a téma megkerülése, elrejtése, álcázás), mind hamis képzeteket és téves következtetéseket kíván kelteni a befogadóban - irónia, szarkazmus csak formálisan megtévesztés valójában nagyon is őszinte

Interperszonális megtévesztés

A megtévesztés három célt szolgálhat: - valamilyen feladat/cél elérését, - a kapcsolat megőrzését/megteremtését, - az arcvesztés elkerülését/image építést.

Interperszonális megtévesztés

A megtévesztésnek lehet egy „esztétikai” motivációja is: sokan egyszerűen azért füllentenek, mert úgy kerekebb a történet). Morális megítélése eltérő lehet

Az interperszonális megtévesztés " jelei"

- bizonytalanság és határozatlanság: kurta, semmitmondó válaszok, szenvedő szerkezetek•távolságtartás, - visszahúzódás és bezárkózás: a kínos helyzetből való szabadulás vágya, - nyelvtani megjelenése lehet a múlt időre váltás

A megtévesztés "jelei"

- elhatárolódás, - a felelősség másra tolása, - többes számú megfogalmazások, - enyhítő módosító szók (néha, talán stb.), ezek arra valók , hogy megszüntessék a személyes kapcsolatot a cselekedettel - a kiszivárgó gesztusok álcázása, őszintének látszó gesztusok, bólogatás, gyakori szociális mosoly

Dinamikája

Az első fázis a belebonyolódás, a kapcsolat felvétele a felek között, ami a szemkontaktusra, az orientációra és a verbalitásra egyaránt épül. Ennek során meghatározzuk a szerepünket, a szituációt, a témát.

Dinamikája

A második fázis maga a kommunikáció, amikor a téma tárgyalása zajlik a felek között. A verbalitás és a nonverbalitás is ide tartozik, ezek állandó kölcsönhatásban állnak egymással, kiegészítik, árnyalják a kommunikációt.

Dinamikája

A harmadik szakasz a kihátrálás, ami a kommunikációs szituációból való elszakadásnak az időszaka. A felek lezárják a kommunikációt, különböző elidegenítő pontok segítségével. Az elidegenítő pontokon azok a jelenségek, amelyek segítenek a kihátrálásban, pl. szemkontaktus megszakítása.

Intraperszonális kommunikáció

Az intraperszonális kommunikáció folyamatosan zajlik, mert emberi hajlam gondolkodni, elemezni és értelmezni a dolgokat.

Intraperszonális kommunikáció

Az intraperszonális kommunikáció fogalma: személyen belüli kommunikáció. Megkülönböztetünk biológiai értelemben vett kommunikációt, amely a testen belül végbemenő biológiai inger és válasz kommunikációját jelenti, valamint a személyen belül lezajló gondolatok kölcsönhatását. A személyen belül lezajló monológok, gondolati tépelődések, érvek és ellenérvek mind az intraperszonális kommunikáció körébe tartoznak.

A kommunikációt csoportosíthatjuk az abban résztvevők száma alapján is = intraperszonális, interperszonális, csoport, társadalmi, tömeg és kultúrközi kommunikáció. Az intraperszonális kommunikáció, az egy személyen belül lezajló kommunikáció, pl. monológ. Az interperszonális kommunikáció, két személy között megvalósuló kommunikáció. A csoportkommunikáció, minimum három személy között létrejövő kommunikáció. A társadalmi kommunikáció, a társadalom tagjai között létrejövő kommunikáció. Tömegkommunikáció, egy kommunikációra szakosodott apparátus kommunikációja a befogadók felé, pl. rádió, televízió, stb. Kultúrközi kommunikáció, kultúrák képviselői között létrejövő kommunikáció.