Nyelvtörténeti korszakok, nyelvemlékek, a szókincs és a nytani rendszer

A magyar nyelvtörténet korszakai, jellemzői

A nyelvtani rendszer és a szókincs változásai a nyelvtörténeti korokban

A nyelvek kialakulása

A nyelvek kialakulása hosszan tartó folyamat. Alakító tényezők:

• földrajzi környezet, etnikai, műveltségi, politikai viszonyok stb.

• külön-külön nyelveket létrehozó folyamat

A nyelvek kialakulása

A magyar nyelv

• uráli --> finnugor -->ugor „nyelvközösségek” (alapnyelvek) történeti rétegein át jutott el önálló állapotára.
• a köztük lévő nyelvjárási, csoportnyelvi jellegű különbségek erősödtek föl
• a különféle történeti tényezők hatására további differenciálódás
• külön-külön nyelveket létrehozó folyamat

NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK-ALAPVÁZLAT

A/ NYELVEMLÉKTELEN KOR

Együttélés a finnugor népekkel Ősmagyar kor — vándorlások: - a nyelv ÖNÁLLÓ élete (ie. I. ée.—895. a honfoglalásig)

- együtt élés más népekkel — a szókincs bővülése

1./török 2. /iráni 3/szláv

NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK-ALAPVÁZLAT

B/ NYELVEMLÉKES KOR Ó-magyar kor: 895 -1526 -honfoglalás - Mohács A nyelvtani rendszer intenzív változása Aszókincs bővülése: 1/szláv 2/latin 3/német Középmagyar kor 1526 – 1772 a magyar felvilágosodás kezdetéig Újmagyar kor 1772 – 1920 Trianonig – a határontúli nyelvhasználat elkülönülése Legújabb kor 1920 - napjainkig

Uráli ősnyelv

Finnugor alapnyelv

Szamojéd alapnyelv

finn-permi alapnyelv

ugor alapnyelv

obi-ugor

MAGYAR

vogul (manysi)

osztják (hanti)

NYELVEMLÉKTELEN KORI. Előmagyar kor ie III. ée - ie I. ée.

Az „őshaza” Az uráli nyelveket beszélő népek őshazája -az Urál hegységtől keletre és nyugatra elterülő vidékeken - az Ob—Irtis és a Káma folyók között/körül - a kelet-európai és nyugat-szibériai erdős övezetben volt társtudományok

történeti-összehasonlító nyelvészet,

uralisztika,

finnugrisztika

NYELVEMLÉKTELEN KORI. Előmagyar kor ie III. ée - ie I. ée.

Előmagyar kor együttélés a finnugor népekkel

Alapszókincs

kb. 1000 fgr. eredetű szó, DE! szóképzés + szóösszetétel révén: nyelvünk 75 %-a finnugor eredetű

ALAPNYELV I szavak vagy igen régi jövevényszók

1. köznapi fogalmakat fejez ki
2. a nyelvközösség minden tagja ismeri a jelentését
3. származékaiból gyakran nagyobb szócsaládok keletkeznek.

ezek

1. alapvető cselekvések: van, fagy, hal
2. alapvető testrészek: fej, kéz, szem
3. természeti tárgyak, jelenségek: víz, fa, jég
4. egyszerű számnevek: három, húsz, száz
5. Névmások: én ,mi, az
6. rokoni megnevezések: anya, meny, had
7. állatnevek: lúd, hal

Lexikai bizonyítékok: szabályos hangmegfelelések

1. Szó eleji helyzetben
2. P > f paa > fej; pata > fazék; pun > fon
3. K > h (ha mély mgh követi) kota >ház; kala > hal
4. Szó belseji helyzetben
5. T > z kete > kéz, sata > száz
6. -nt- > d lintu > lúd tunte > tud kunte > had

NYELVTANI BIZONYÍTÉKOK

1. Agglutináló (ragasztó) nyelvtípus
2. a toldalékok sorrendje hierarchikus : képző(k) -->jel(ek) -->rag (szózáró morféma)
3. A nyelvtani viszonyokat ragozással és jelezéssel fejezi ki
4. A birtoklás kifejezése és a tárgyas ragozás személyragja

kéz én > kezem néz én > nézem a személyes névmás beletapad az szóba

NYELVTANI BIZONYÍTÉKOK

3. A határozói irányhármasság rendszere Honnan? Hol? Hova? Mettől? Mikor? Meddig? 4. A felszólító mód – j – és a feltételes mód jele –na, -ne, -ná, -né már létezik 5. A határozott tárgy jelöletlen: Nézem a kezem. 6. Nincs nyelvtani nem, nincs egyeztetési kényszer a/A jelző megelőzi a jelzett szót, DE! nincs egyeztetés! nagy házakban b/többes számú számnév után a főnév egyes számban marad! két fiú 7/ A múlt idő kifejezése: -a, -e —láta, kére

Az alapnyelv felbomlásának okai, folyamata:

1. Az alapnyelv nyelvjárásokra tagolódott.
2. A beszélőközösségek között kommunikációt akadályozó tényezők alakultak ki - társadalmi - földrajzi - közlekedési viszonyok
3. A nyelvjárások mind jobban eltávolodtak egymástól
4. A köztük lévő nyelvi egység megszűnt.

NYELVEMLÉKTELEN KOR II. Az ősmagyar kor-a nyelv önálló élete

Nyelvünk önálló élete:

1. Idő: Kr. e. I. évezred kezdete — Kr. u. 895–ig (Honfoglalás)
2. földrajzi helyzete megváltozik, elvándorol
3. kiválik az ugor népek közösségéből
4. megszűnt velük minden érintkezése
5. a nyelvi fejlődése önálló útra lép

II. Belső korszakhatár: Kr. u. V–VI. század 1/ Előtte: korai ősmagyar kor 2/ Utána: kései ősmagyar kor Hosszabb-rövidebb együtt élés  a szókincs bővülése-jövevényszavak

1. szláv: barázda, kapál, ugar; takács, király
2. török: kecske, alma, bársony, gyöngy, disznó
3. iráni: vám, vásár, tej, tehén

NYELVEMLÉKTELEN KOR II. Az ősmagyar kor-a nyelv önálló élete

1. Az alapnyelvekhez képest jóval gazdagabb fonémaállománnyal rendelkezett a magyar nyelv a korszak végére
2. zöngés msh.-k megjelenése a zöngétlen mellett hosszú mgh.-k a rövid mellett
3. nagymértékben bővült a szókészletünk
4. nyelvtani rendszerünk - nincs nyelvemlék, csak közvetve tanulmányozható

A nyelv önálló fejlődése a korszak végére felgyorsul

Az Ősmagyar kor a magyarság ősmúltja: rovásírás, világfa, sámánizmus, pogányság, ősmitológia, táltosok, turulmadár , magyar népmesék — a kereszténység felvételével kitörölt múlt

A magyar népnév eredete

Összetétellel keletkezett szó az ősmagyar kor legelején. Előtagja az ugor kori *man’c’Э lehetett (frátrianév, nemzetségnév),

(összefügghet a megfelelő obi-ugor szóval, mely ‘mese,

monda’ jelentésű. Utótagja a fgr. *erke ‘ember’. ez a magyarban er, eri alakúvá rövidült. Együttes jelentése ‘beszélő ember’ mogy + eri (férfias ember) 2. Szó belseji hangtani változások után kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel: megyer ~ magyar kétalakúvá fejlődött (ómagyar kor) törzsnévként népnév (jelentésmegoszlás )

AZ ŐSMAGYAROK VILÁGKÉPE — POGÁNYOK, ROVÁSÍRÁS

B/ NYELVEMLÉKES KOR I. Az ómagyar kor (896—1526)

Szakaszai

1. Korai ómagyar kor 1300-as évek közepéig

1. Honfoglalás
2. kereszténység felvétele — önálló államiság
3. Műveltségváltás — latin hatás, latin nyelvű írásbeliség
4. latin betűs írás: kódexek, alapító okiratok, törvények
5. szláv nyelvi kölcsönhatás — földműveléssel kapcsolatos szókincs

B/ NYELVEMLÉKES KOR I. Az ómagyar kor (896—1526)

Szakaszai

2. Kései ómagyar kor 1300-as évek közepe—1526. a/ Kódexek kora b/ 1400-a évek: Mátyás reneszánsz udvara

• Latin nyelvű
• Szűk körű
• Udvari

Corvinák Janus Pannonius

1. Intenzív nyelvi és szókincsbeli változások

1. a szókincs (lexika) fejlődése:

eddig: a/ alapszókincs – finnugor eredetű szavak b/ vándorlások kora – együtt élés más népekkel szláv, iráni és török jövevényszavak

2. A kereszténység felvétele után az írásbeliség nyelve: latin – a latin ábécé átvétele (a rovásírás eltűnik)

1. Intenzív nyelvi és szókincsbeli változások

1. a szókincs (lexika) fejlődése:

LATIN JÖVEVÉNYSZAVAK Egyház-oktatás-tudományok templom, oltár, ceremónia, orgona, kántor, kolostor, angyal iskola, professzor, penna, diktál, legenda kúra, diéta, patika, január, február, március…

2. Szláv jövevényszavak

A hét nevei: szerda, csütörtök, péntek, szombat pecsét, pénz, bodnár, kádár, kovács, mészáros kalász, szalma, gabona Asztal, párta, ispán

A korai ómagyar kor nyelvemlékei

Halotti beszéd és könyörgés — HB 1200 körül

A tihanyi apátság alapítólevele— TA 1055.

Ó-magyar Mária-siralom — ÓMS 1300 körül

2. A nyelvtani rendszer változásai

1. Hangtani változások

1. Nyílt szótagúságra törekvés tendenciája (a msh torlódás kerülése a szó elején!) kral > király, dvor > udvar, brasky > barack, szreda > szerda 2. A tővégi mély i (y) hang lekopása vlasi > olasz; pinkosti > pünkösd (jelentése: ötven) 3. A tővégi mély rövid u hang lekopása nyúlással utu > út; feheru > fehér 4. Monoftongizálódás nyúlással zamtau (TA) > szántó; monyorau (TA) > mogyoró 5. A nyíltabbá válás tendenciája: u > o; o > a hodu > had; dvor > udvar; sztol > asztal, pukul > pokol

2. A nyelvtani rendszer változásai

6. Homogenizálódás (belső hangrendi illeszkedés) tendenciája angel (lat.) angyal; mogyeri > magyar~ megyer; cslen (szláv; jelentése: tag) > család ~ cseléd ) 7. Vokalizálódás tendenciája volt > vout > vót, vlas > ßlas > olasz 8. Hiátus (hiány) kitöltés –v-vel, j-vel poraual > porával; anyának > anyjának 9. A zöngésülés tendenciája kuzelj > guzsaly; kazdag > gazdag; greku > görög

A hangrendszer változásai

1. Rövid-hosszú mgh párok létrejötte
2. Rövid-hosszú msgh párok
3. Monoftongizálódás—a diftongusok eltűnése!

a tájnyelvben megmaradt! keik > kék, kiek > kík

1. Zöngétlen mellé a zöngés msgh-k létrejötte
2. Új msgh fonémák születése: c, ty, gy, v, zs
3. Lágy l hang j-nek jelölése

foljanac > fajának (HB) (lj= lágy l fonéma - ma -ly) 4. Időtartam-ingadozás — később jelentés-differenciálódással ver-vér, mer-mér, var-vár, kel-kél (irod., archaikus), hagy-hágy (irod., archaikus)

A nyelvtani rendszer intenzív változása

1/ Az agglutinálódás (raggá válás) végbemegy, a korszak végére lezárul a/ önálló szó raggá csúszik b/ egyelemű ragok összetapadnak bél >beli > -ból (-ből) t+l (határozó ragok) hol? ott> -tól (-től) 2/ A hangrendi illeszkedés a jövevényszavakon is végbemegy cslen (szl.tag) > család ~ cseléd 3/Alapszófajok — főnév, melléknév, számnév, ige — mellett

1. Az igenevek teljes rendszere
2. A határozószók rendszere
3. A névmások teljes rendszere

A nyelvtani rendszer intenzív változása

Mondatszerkezetek differenciálódása --> összetett mondatok, szóösszetételek Igeragozás differenciálódása: határozott és általános ragozás; A múlt idő jelölése kettős (ada, adá- adott, adta); A birtokos személyjelezés rendszere kiteljesedik Határozói irányhármasság a határozók teljes rendszerén végbemegy

Szórványemlék: Összefüggő idegen/latin nyelvű szövegben néhány magyar szó és kifejezés Szövegemlék: Összefüggő magyar nyelvű szöveg, nyelvtörténeti szempontból jelentős; kéziratos VAGY nyomtatott

Glossza: latin nyelvű kódexekben a szöveg megértését segítő, a lap szélére vagy a szövegbe utólag beírt jegyzetek

Szójegyzék: szótárak elődjei, a szavakat fogalomkörönként a latin szöveg fölé írták.

Kódex: kézzel írt vagy nyomtatott egyházi jellegű szövegek miniatúra: kis kép pergamenen, papíron, fatáblán, fémen, vásznon. Díszít szöveget, kódexet, könyvet.iniciálé: a kódexbe írt/rajzolt, a fejezet vagy a bekezdés díszes vagy díszített első betűje

1. A tihanyi apátság alapítólevele 1055.

Az első eredetiben fennmaradt,hiteles oklevelünk.

A tihanyi apátság alapító-levelében találhatóka legrégebbi, eredeti latinoklevélben fennmaradtmagyar szavak.

A PannonhalmiBencés Főapátságbanőrzik.

I. András 1055-benaz alapítólevelébeníratta összea monostor birtokát.

58 magyar szó és kifejezés

monyorau kereku = mogyoró erdő feheru uaru rea meneh hodu utu rea = fehérvára menő had útra

Halotti beszéd és Könyörgés —1200 körül

1. az első magyar nyelvű nyelvemlékünk.
2. szertartási szöveg — egy ismeretlen szerző latin nyelvű kódexbe írt magyar nyelvű gyászszertartási szövege,sír felett elmondandó beszéd
3. a temetési szertartás része lehetett.
4. az 1770-es években találta meg Pray György szerzetes egy kódexben— azóta Pray-kódexnek nevezik

Ómagyar Mária-siralom 1300 körül

1. Az első fennmaradt magyar nyelven írt vers.
2. Planctus = siralomének, énekelve adhatták elő.
3. Mária siratja fiát, Jézust a kereszten anyaként és a szent szűzként.
4. Bizonyos, hogy volt magyar nyelvű előzménye, mert fejlett rímtechnika, képi kifejező eszközök és hatásosság jellemzi.
5. Tudatosan használja anyanyelvének hangsúlyos ritmusát, rímrendszere változatos, az alakzatok és szóképek érzelmeket, személyes fájdalmat tükröző jellege tudatos.
6. A szerkesztés is tudatos:
7. Az első részben Mária önmagát és a fiát szólítja
8. A 2. részben a halált hívja, a kínzókat átkozza és könyörög a fiáért.

1922-ben Leuven városában egy kódex restaurálásakor véletlenül bukkantak rá.

III. A középmagyar kor 1526—1772

HATÁSOK XVI. század BALASSI KORA—megszaporodó írásbeliség (A török hódoltság kezdete, végvárak harcai, 1541. Magyarország 3 részre szakadása, elnéptelenedés, pusztulások) Nyelvjárás-keveredések Német jövevényszavak: polgár, copf, paróka, páncél, ostrom, lajstrom, copf, paróka Reformáció: a hit mindenkié, az anyanyelvűség fontossága! Könyvnyomtatás — nyomdák; nyomtatott magyar nyelvű munkák! 1590. VIZSOLY—KÁROLI Gáspár : Egységes és teljes magyar nyelvű Biblia

III. A középmagyar kor 1526—1772

XVII. század ZRÍNYI KORA Ellenreformáció és a barokk hatása A nyelvi standardizálódás (a köznyelv egységesülésének) kezdetei

XVIII. század—Mária Terézia uralkodása 1740-1780. Az elnéptelenedett területekre svábok betelepítése 1760-as évek magyar ifjakból testőrség Bessenyi György - Bécs táguló látókör 1772. Bessenyi György Ágis tragédiája — a magyar felvilágosodás kezdete

IV. Az újmagyar kor (1772—1920)

1/ XVIII. sz. vége

1. 1772-1819 felvilágosodás
2. Bessenyei művelődési programja
3. harc a magyar nyelv jogaiért;
4. Irodalmi társaságok, lapok, művek
5. Nyelvi és irodalmi viták

. Nyelvújítás

1. Egységes helyesírás
2. 10 000-nél több új szó
3. Kazinczy nyelvújító és irodalomszervező tevékenysége

2/ XIX.sz 1825-1849 A MAGYAR REFORMKOR és forradalom 1/ Kölcsey nemzetféltése

1. 20-as évek: 1823. Himnusz
2. 30-as évek — képviselő a II. reformkori országgyűlésen

„Jelszavaink valának: haza és haladás”

1. A romantikus triász fellépése Vörösmarty vezetésével
2. 1844. hivatalos nyelv lett a magyar;
3. az írott és a beszélt köznyelv kialakulása;

3/ 1850-1920 1867. KIEGYEZÉS Osztrák-Magyar Monarchia az I. világháború végéig (duális államforma)

1. A nagyvárosok kialakulása
2. Iparosodás
3. Polgárosodás, fejlődés, de felemásan
4. Iskolarendszer – közoktatás
5. Írni-olvasni tudók száma megszaporodik
6. Újságok, bulvárlapok, ponyvaregények
7. Közlekedés, kommunikáció rohamos fejlődése
8. Vasút, autó; távíró, telefon, rádió

7. 1882 Magyar Nyelvőr – első nyelvművelő folyóirat 8. 1860-1882 között Arany János nyelvművelő tevékenysége

V. Az újabb magyar kor 1920—napjainkig

1920. Trianon

1. a magyar nyelvközösség politikai szétválasztása;
2. a határon túliak kétnyelvűsége
3. városiasodás
4. a nyelvi kommunikáció megváltozása
5. a nyelvjárások visszaszorulása
6. kettősnyelvűség
7. a modern technika hatása a nyelvhasználatra
8. csoportnyelvek, szleng

Nemzetközi műveltségszók Vándorszók: Délnyugat-Ázsiából érkezett a majom, Kelet-Európából a selyem, Nyugat-Európából a must szó. Később leginkább a német nyelv közvetítésével vettünk át vándorszavakat, pl. csokoládé, limonádé, kakaó; pisztoly. A nemzetközi szavak baktérium, vitamin; barokk, dráma; telefon Az újabb nemzetközi szavak az angolból kerülnek a nyelvünkbe a felgyorsult információáramlás révén.

Idegen szavak

Idegen szó:

• még érezzük az idegen eredetet
• a nyelv fonémarendszerébe még nem igazodtak
• Írásuk nem ejtéskövető: chat
• Alaktanilag „bénák”
• szóképzésnek, szóösszetételnek nem alanyai

Komputer, cd-rom, szoftver, playstation… DE!! fájlnév, lájkol Átmeneti: e-mailezek, chatel/csetel komputer stb.