Szeged 1848-49-ben

Szeged

1848-49-ben

Kezdjük!

Kedves Olvasó!

Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban Szeged fontos helyszín volt, több esemény köthető hozzá, illetve számos forradalmár, politikus és ifjonc is Szegedről származott.

A fontos eseményeket, szereplőket valaki lejegyezte számunkra, de sajnos nem tudjuk, ki volt az, amíg végig nem lapozzuk a naplóját.

hasznos tanácsok a Napló használatához!

A betűket a helyes sorrendbe rendezve fedi majd fel magát a szerzőnk, aki szorosan kötődik Szegedhez és 1848-49-es történelméhez.Ha elakadsz, vagy nem sikerül továbblépned, ne aggódj! A bal oldalon látható vissza jelre kattintva vissza tudsz lapozni a naplóban. A lapozgatáshoz használd a jobb oldalon lévő nyilat. Sok sikert!

Néhány feladatot, rejtvényt megoldva tudsz a napló végére jutni és megfejteni a titkot, hogy ki lehet a titkos szerző…A feladatok megoldásával betűkre bukkanhatsz, amiket nem árt feljegyezned, ugyanis csak akkor tudod megfejteni, ki lehet a napló írója.

1. fejezet - Mit kívánt a magyar nemzet? (Szeged 1848 tavaszán)

2. fejezet - Korda János Szeged nemzetőri ezredese

Fejezetek szeged 1848-49-es történelméből

3. fejezet - Szeged szerepe a délvidéki harcokban (1848 nyarától - 1849 nyaráig)

4. fejezet - Kossuth Lajos azt üzente... (1848. október 3-6. és 1849. július)

5. fejezet - A szabadságharc szegedi áldozatai 1849 őszétől

6. fejezet - A rejtély megoldása

Kattints rá a fejezetcímekre a napló olvasásához!

7. fejezet - Források

1. fejezet - Mit kívánt a magyar nemzet? (Szeged 1848 tavaszán)

2. fejezet - Korda János, Szeged nemzetőri ezredese

Fejezetek szeged 1848-49-es történelméből

3. fejezet - Szeged szerepe a délvidéki harcokban (1848 nyarától - 1849 nyaráig)

4. fejezet - Kossuth Lajos azt üzente... (1848. október 3-6. és 1849. július)

5. fejezet - A szabadságharc szegedi áldozatai 1849 őszétől

6. fejezet - A rejtély megoldása

Kattints rá a fejezet címekre a napló olvasásához!

7. fejezet - Források

Mit kívánt a magyar nemzet? - Szeged 1848 tavaszán

A puzzle darabokra és a képekre kattintva olvasd el március hónap és 1848 tavaszának naplóbejegyzéseit. Ezután válaszolj a kérdésekre, és jegyezd fel a betűket a rejtély megoldásához!

Március idusán kezdődött minden, de folytatódtak az események egész tavasszal és nyáron is...

Március 17.

Június 18.

Március 15.

Május.14

Kossuth Lajos országgyűlési beszéde1848. július 11.

Kattints a képre a beszédért!

A népképviseleti országgyűlés nyitóülése - 1848. július5.A helyszín a Pesti Vigadó díszterme. Az emelvényen István nádor és mögötte a Batthyány-kormány tagjai.

Honnan értesültek a szegediek a március 15-i eseményekről?

Telefonon hívták őket a pestiek

Bagolypostán érkezett a hír

Pannónia gőzhajó utasaitól

Mikor jutott el a pesti forradalom híre Szegedre?

Március 19.

Március 15.

Március 17.

Ki fogalmazta meg a 12 pontot?

Petőfi Sándor

Jókai Mór

Irinyi József

A 12 pont szerint hány évente kell országgyűlést összehívni?

Ötévente

Évente

Kétévente

Melyik képviselő ugrott fel és ajánlotta fel Kossuth kérésének teljesítését!

Nyári Pál

Perczel Mór

Irinyi József

Ügyesen teljesítetted az első feladatot!A két betű, amivel gazdagodsz:

Korda János, Szeged nemzetőri ezredese

Szeged 1848-49-es történelméből Korda János életét és pályáját ismerhetjük meg részletesebben a napló segítségével!

• Korda vagyontalanul érkezik Szegedre, és 1813-tól Vedres István főmérnök által bérelt szőregi uradalomban lesz kezelő uradalmi tiszt.
• Szegeden, a Kálvária sgt. elején telket vásárol 1814-ben, s erre hivatkozva kéri Vedres, hogy a város Kordát lakónak vegye be.
• 1823-ban kapja meg Szegedtől a polgárjogot
• 1839-ben már Korda Szeged 5. leggazdagabb polgára.Vagyona és tekintélye révén táblabíróvá választották.
• Az 1840-es évektől Szeged is polgárőrséget szervez, melynek ezredeséül Korda Jánost választják. A város haladó, szabadelvű polgárai Korda Jánost tekintették vezetőjüknek.

Korda János és családja a reformkorban jelentős szerepet vállaltak a reformkori törekvések megvalósításában.1846-tól Szegeden is megszervezték a vagyonos hölgyek a jótékonysági egyletet.Elnök Kordáné Vedres Rozália volt. Céljuk a szegények megsegítése, az 1846-ban megnyílt kisdedóvó (óvoda) fenntartása volt és csatlakoztak a Védegylethez is.

Kattints ide!

Korda János első háza a mai Dáni u. 1. alatt álló ház. A telket 1814-ben vásárolta, rá a házat 1823 és 1825 között építették fel. A ház elé kutat csináltattak. A tornyos, kör alaprajzú, zárt sarokerkély oroszlánnyakon nyugszik, ami Vedres István, Korda apósa építőművészetének jellemzője.A lakóház egyemeletes, a volt Búza piac felé 12, a Kálvária sgt. felé 5 tengelyű épület. Klasszicista stílusban épült. Családjával együtt az egész emeletet lakta, tíz teremből állott lakosztálya. A ház bútorzata a tulajdonos gazdagságát mutatta. Pl. Korda Jánosné cseresznyefából készült toalettasztala remek műdarab volt

Kattints a képekre!

Kattints a képekre az információkért!

Lássuk, hol van Szenttamás!

Válaszolj a Korda Jánoshoz kapcsolódó kérdésekre!

Mikor kap Szegedtől polgárjogot?

1814

1823

1848

Milyen stílusban épült a Kálvária úti lakása?

rokokó

gótikus

klasszicista

Korda lánya, Teréz, hányadik zászlóalj zászlóanyja lesz?

második

harmadik

negyedik

1849. januárjában melyik címéről nem mond le Korda?

nemzetőri ezredes

térparancsnok

toborzó bizottság elnöke

Jutalmul íme két betű a rejtély megoldásához!

Sikeresen megismerted Korda János életét!

Szeged szerepe a délvidéki harcokban 1848 nyarától 1849 nyaráig

A zavaros helyzet miatt Batthyány miniszterelnök a nemzetőrség létszámának növelését, és az első tíz honvédzászlóalj toborzását rendelte el (május 16.).1848 nyarán az események felgyorsultak, hiszen a Habsburg Birodalom déli részén, a Délvidéken az ott élő szerbek szervezkedni kezdtek a magyarok ellen, el akartak szakadni Magyarországtól.Titokban támogatta őket Szerbia, az anyaországuk, amely ekkor a Török Birodalom része volt.

Mivel a szerbek támadása Szeged térségét veszélyeztette elsősorban, így Szeged nemzetőreinek rögtön ki kellett vennie részét a védekezés megszervezéséből. A Szegeden szerveződő honvédek Szenttamásról próbálták kiszorítani a szerbeket. Vezetőjük Földváry Sándor volt, az ő csapatában harcol Korda János másik fia, Benő.A 3. honvéd zászlóalj gyülekezési helyéül Szegedet jelölték ki. Ide kellett érkezniük a Csongrád és Csanád megyeieken kívül Nagyvárad, Arad és Gyula vidékéről az önkénteseknek. Ellátásukról a város gondoskodott, miután központi támogatást nem kapott. A Szenttamás körüli csaták sebesültjeit is Szegedre hozták, természetesen a szegedi hölgyeknek is ki kell venni részüket a gondozásukból.

Kattints a képre!

Kattints a térképre!

Kattints a képekre!

Szenttamás ostroma

A tavaszi hadjárat sikerei, a déli fronton aratott győzelem és a Buda visszafoglalásán érzett öröm mámora után gyorsan bekövetkezett az összeomlás

1849. július első napjaiban megindult az országgyűlés két táblájának, valamint a kormány tagjainak és a kormányhivatalok tisztviselőinek, katonai alakulatoknak és a menekülő pest-budai lakosságnak a Szegedre özönlése.Miután Kossuth és Bălcescu július 13-án megegyezett a (Projet de pacification), a magyar-román szembenállás és harc megszüntetéséről, két héttel a világosi fegyverletétel előtt megszületett a nemzetiségi törvény, amely az engedményeket 17 pontban foglalta össze.

Kossuth Lajos utolsó magyarországi beszédének helyszíne

Békülési Tervezetben

Válaszolj a kérdésekre a délvidéki harcokkal kapcsolatban!

Hányadik zászlóalj gyülekezési helye lett Szeged?

Harmadik

Tizedik

Első

Honnan lőttek vissza a magyar ágyúk a szerbekre?

Hídról

Városháza tetejéről

Vár tetejéről

Kinek a vezetése alatt sikerült bevenni Szenttamást?

Görgey Artúr

Perczel Mór

Damjanich János

Mikor hangzott el Kossuth utolsó magyarországi beszéde?

1849. július 3.

1849. augusztus 11.

1849. július 11.

Szuper vagy!

A két betű, amivel megjutalmazlak:

Kossuth Lajos azt üzente...

(1848. október 3-6. és 1849. július)

Olvasd el, hogyan kapcsolódik össze Kossuth Lajos személye, Szeged és az 1848-49-es forradalom.

1848. október 3-tól 6-ig Kossuth kíséretével Szegeden tartózkodik, célja a megszavazott 200 ezer újonc toborzása, verbuválása.4-én Kossuth Lajos Szegeden mondta el toborzó beszédét a mai Victor Hugo utcában állt Bauernfeind-ház előtt. Ma emléktábla jelzi ezt a helyet.

Kattints ide!

Kattints a képre!

Hallgasd meg, mit mondott Kossuth a szegedieknek!

A ház helyén lévő emléktábla napjainkban

Bauernfeind-ház, amely előtt Kossuth elmondta toborzóbeszédét

Kossuth ellátogatott a várbörtönbe, és 500 olasz foglyot szabadon bocsátott.Ellátogatott a Vedres István tervezte városi kórházba is.

A tavasz hadjárat, és más események után, 1849 júliusában Szeged lett az ország fővárosa. Ekkor Szegeden töltött több napot Kossuth. A mai Klauzál téren lévő Kárász-házban szállt meg. S ennek kovácsoltvas szegélyezte erkélyéről mondotta el július 11-én utolsó nyilvános hazai beszédét.Ebben az épületben írta alá 1849. július 14-én Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu a magyar-román Békülési Tervezetet. Sajnos, későn.

Augusztus 3-án már Haynau foglalta el Szegedet. A városháza tornyából látcsővel szemlélte a Tisza túloldalán zajló szőregi csatát.

Válaszolj a Kossuth Lajoshoz kapcsolódó kérdésekre!

Minek nevezi Kossuth a toborzó beszédében a szegedieket?

"Nemzetem büszkesége"

"Nemzetem tüneménye"

"Nemzetem szörnyűsége"

Helyes!

Következő kérdés

Hol mondja el Kossuth október 4-én a beszédét?

Korda-ház előtt

Bauernfeind-ház előtt

szegedi vár előtt

Helyes!

Következő kérdés

Milyen nemzetiségű foglyokat bocsát el Kossuth a szegedi várbörtönből?

szerb

osztrák

olasz

Helyes!

Következő kérdés

Miért tölt több napot Szegeden Kossuth 1849 nyarán?

Szeged lett az ország fővárosa

Szegeden kapott állást

Szegeden volt a felesége

Helyes!

A jutalmad

Nagyon jól megismerted Kossuth Lajos és szeged kapcsolatát!

A két betű:

A szabadságharc szegedi áldozatai 1849 őszétől

1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey Artúr honvédhadserege letette a fegyvert az orosz cári inváziós hadsereg előtt. Ezután megkezdődött a megtorlás, melyben számos szegedi polgárt is elítéltek.

Kattints a képekre!

Osztróvszky József

Korda János

• Rengey Ferdinánd elbujdosott, és többé nem tért vissza Szegedre.
• Tóth Mihály egykori főbíró a pesti Újépületben (börtön) töltött vizsgálati fogságból 1849. október 15-e után szabadult, Haynau tömeges megkegyelmezése alkalmával.
• A szegediek közül Szabó Farkast, a 12. zászlóalj őrnagyát Nagyszebenben ítélték el 12 évi fogságra, ezt Kufsteinban töltötte le.
• Róka József apátkanonokot a temesvári hadi törvényszék 20 évre ítélte, őt is Kufsteinba hurcolták.
• A szegedi születésű Stahel-Számwald Gyulahonvéd főhadnagy emigrált,majd tábornoki rangig emelkedettaz északiak oldalán küzdveaz amerikai polgárháborúban.

Kattints a képre!

Válaszolj a kérdésekre helyesen a rejtvény utolsó két betűjéért!

Mikor halt meg Korda János?

1848

1867

1857

Ki az a honvéd tábornok, akinek a temetésén Kossuth Lajos mond beszédet?

Szabó Farkas

Répássy Mihály

Kiss Pál

Melyik egykori főispánnak látható ma is kúriája Horgoson?

Földváry Gábor

Dáni Ferenc

Kárász Benő

Hány év várfogságra ítélték Osztróvszky Józsefet, Szeged volt kormánybiztosát?

Szuper vagy!

Az utolsó két betű:

Gépeld be a megoldást! Tovább lépni csak a nyílra kattintva tudsz!

Kis- és nagybetűkre figyelj!

Felhasznált források

• Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987) III. A város csatlakozása az 1848-as márciusi forradalomhoz: https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Tan_11/?pg=37&layout=s
• Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007): https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Dae_21/?pg=0&layout=s
• Dáni Ferenc élete: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ni_Ferenc
• https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/KossuthHirlapok-kossuth-hirlapiroi-munkassaga-1/kossuth-hirlapja-1105D/1848-1105E/18460926-kedd-75-sz-13735/a-szent-tamasi-csata-september-21-en-1848-13777/
• https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzabadsagharcTortenete-SzabadsagharcTortenete-194849-es-szabadsagharc-tortenete-2-2/gracza-gyorgy-az-184849-iki-magyar-szabadsagharcz-tortenete-512E/ii-kotet-a-szabadsagharc-lefolyasa-AD0/ii-a-proba-haboru-C02/
• Képek forrása: Móra Ferenc Múzeum Szeged, Wikipédia
• https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ni_Ferenc
• Térképek: Sulinet.hu

Készítette:

Gergelyné Bodó Mária és Rada Beáta