A magyarok
Tartalom
A magyarság vándorlása és a honfoglalás
Koronázási jelvények
Tudod - e hogy...
A magyarok életmódja
Vándorlási Idővonal
a magyarok hitvilága
Kalandozások
Dalgyűjtemény
Az államalapítás
10
Legendák, mondák
A magyarok
A magyarok vándorlása és a honfoglalás
A magyarság hosszú vándorlás után jutott el az Ural-hegységtől keletre fekvő területekről mai lakóhelyére. a Kárpát-medencébe
A magyarok
Uráli őshaza • Az őshaza valószínűleg az Urál hegység keleti felén volt • Elsősorban halászat és vadászat adta őseink élelmét.
Magna Hungaria (Régi Magyarország, ma
Baskíria) • Kr. e. 500 és Kr. u. 550 között őseink
átköltöztek a mai Baskíriába. Ez alatt a Volga,
Káma és az Urál által határolt területet értjük. • A földművelés jelentősen fejlődött,
megismerték a vaspapucsos faekét. • Itt alakult ki a hét törzs: Nyék, Megyer, Kér,
Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi. • A XIII. században még éltek itt magyarok, őket
találta meg Julianus barát.
A magyarok
Levédia • nevét Levedi vezérről kaphatta • A VIII. század közepén a Don folyó mellé,
Levédiába költöztek őseink. Ez a Meotisz, a
csodaszarvas mocsara. • A kazár birodalom fennhatósága alá kerültek: a
legelőkért cserébe katonai szolgálattal fizettek. • átvettük a kettős fejedelemség rendszerét: – Kende vagy kündü: fejedelem, aki a nép
hatalmát jelképezi – gyula: hadvezér, aki a hadsereget vezeti, ezért
övé az igazi hatalom.
A magyarok
Etelköz (Folyóköz) • A IX. század elején a kazár-magyar viszony
megromlott. A magyarság biztonsági okokból 840-
850 körül nyugatabbra húzódott. • Így kerültünk a Dnyeper és Dnyeszter folyók vidékére,
a magyarság által Etelköznek nevezett területre. • Ekkor csatlakozott hozzánk a 8. törzs, a kabar. • Az új szálláshelyen csökkent a földművelés és
növekedett a legeltető állattartás szerepe. • A törzsek új fejedelmet választottak, Álmos
személyében. • A törzsek szövetségüket vérszerződéssel is
megerősítették.
Kárpát-medence (Pannon-alföld) • A Kárpátok hegyei között terül el, nagy folyói a
Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros • A honfoglalás alatt szállták meg őseink (895-
907)
a magyarok
A magyar nép vándorlása
+info
A vérszerződés
A magyarok
A magyarok életmódja
Az ősmagyarok ismerték a földművelést. Már az őshazában foglalkoztak vele, ahol letelepedett életmódot folytattak.
a magyarok
A téli szálláshelyekből alakultak ki a későbbi falvak. A falvak földházai nagyon egyszerű építmények voltak: földbe mélyített kunyhók, amelyeknek csak a teteje emelkedett ki a föld felszíne fölé. A honfoglalás korában, de még az azt követő évszázadban is a magyarok télen kunyhóban, nyáron pedig kinn sátoroztak a kunyhó körül.A jurták, sátrak legalább olyan fontosak voltak a magyarok életében, mint a házak. A jurták fala összecsukható volt. A jurta vázát nemezpokrócokkal fedték be. Belsejében meg volt szabva a család minden tagjának a helye, a vendégnek is ki volt jelölve a hely. A jurta berendezéséhez a tisztálkodási felszerelés is hozzátartozott, amit elődeink csorgónak neveztek. A sátrak között kelmékkel, prémekkel, ékszerekkel megrakott szekerek sorakoztak. A központi sátor mellett emelkedett a tábor urának oszlopra erősített jelvénye és a rangokat jelölő zászlók.
a magyarok
A honfoglaló magyarok életmódja
Jurtaépítés
a magyarok
Jurta
Előkelő család jurtája
a magyarok
Jurtabelső
Előkelő család jurtája
a magyarok
A bőr- és prémkészítés, fatárgyak faragása férfimunka volt, a szövés-fonás, nemezkészítés és varrás az asszonyokra hárult.Ruházatuk gyapjúbül, bőrből készült. Elmaradhatatlan fegyverzetük volt a visszacsapó íj és a fokos, az ívelt szablya. A férfi és női viselet nem sokban különbözött egymástól: ingből, fölötte kaftánból, bő nadrágból, alacsony szárú, puha talpú, sarkatlan csizmából és a prémes szegélyű, csúcsos kucsmából állt. a nők és férfiak egyaránt hosszú hajfonatokat viseltek. A lószerszámok, a nyereg és a kengyel használata lehetővé tette a kéz szabad használatát az íjazásra.
a magyarok
Magyarok viselete
Viselet és lószerszámok
a magyarok
Szablya
Visszacsapó íj
a magyarok
Honfoglaláskori harcos
Előkelő család jurtája
A magyarok
A magyarok hitvilága
Hitvilágukat a sámán-hit jellemezte
a magyarok
Hittek a varázsló-táltos természetfeletti erejében. Érdekes volt a világról alkotott nézetük. Hármas világban hittek: a felső, középső és alsó világ. E három világot az életfa kötötte össze, melynek koronája közt járt a NAp és a Hold, és ezt csak a táltos láthatta. Gyökereinél volt az alvilág, a fa dereka a földi élet, a felső rész az isteni világ. Táltos csak az lehetett, aki valamilyen különleges jellel született.A sámán legfontosabb kelléke a dob, amellyel megidézte a szellemeket. A szertartások során a sámán énekelt. A szertartás része volt az áldozat-bemutatás. A leölt állat húsát elkészítették és megették. Közben csendben kellett lenni.
a magyarok
Életfa-ábrázolás
Táltos-sámán
A magyarok
Kalandozások
A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!
a magyarok
A Kárpát-medencébe való beköltözés után a magyarok rendszeresen indítottak hadjáratokat, támadásokat Európa nyugati és déli területei ellen. 942-ben a magyar hadak még Spanyolországba is eljutottak. A magyar csapatok gyakran úgy értek el sikereket, hogy színlelt futással megbontották a nehézpáncélos lovagok rendezett sorait, majd visszafordulva, lesben álló társaik támogatásával nyílzáport zúdítottak az ellenségre. Annyira sikeresek voltak a csatákban, hogy egész Európa így könyörgött az Istenhez: A magyarok nyilaitól ments meg minket, Uram!"
a magyarok
a magyarok
A magyarok
Az államalapítás
A honfoglaló magyarok 896-ban vonultak be a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágon át.
a magyarok
A 972-ben trónra lépő Géza fejedelem felismerte, hogy a magyarság csak akkor maradhat meg Európában, ha békében marad szomszédaival, felveszi a kereszténysége, és államot alapít.Ezt a politikát folytatta fia, Vajk, aki megkeresztelkedve az István nevet kapta. I. István uralkodásával kezdődött az Árpád-házi királyok kora. Miután legyőzte 998-ban a trónkövetelő Koppányt, 1001. január 1-én a II. Szilveszter pápától kapott koronával királlyá koronáztatta magát és hozzálátott az ország építéséhez, a királyság megszervezéséhez. Országát vármegyékre osztotta, és megszervezte az egyházat. Törvényeket adott ki az egyház működésére és templomok építésére.
a magyarok
Géza fejedelem
Táltos-sámán
a magyarok
István király
István király törvényei
a magyarok
A Szent Istvánként tisztelt király halála után az ország viharos időket élt meg. Az őt követő királyok soraiból Szent László emelkedett ki vallásosságával és igazsságosságával. Oly nagy tisztelet övezte a személyiségét, hogy településeket neveztek el róla, és legnedákkal övezték.Szent László utóda, Könyves Kálmán Európa egyik legműveltebb királya volt. Utódai közül kiemelkedik III. Béla király, aki Julianus szerzetest elküldte a keleten maradt magyarok felkutatására. Julianus meg is találta a magyarokat. Ő hozta a hírt, hogy keletről tatár támadás fenyegeti Magyarországot. IV. Béla királyunk idejében érte el Magyarországot a nagy tatárjárás. Utána újjáépítette az országot, ezért a "második államalapító" nevet kapta. IV. Béla halála után rövid időn belül kihalnak az Árpád-házi királyok. Az utolsó "aranyágacska" III. András király, aki 1301-ben váratlanul meghal.
a magyarok
Szent László király
Könyves Kálmán
a magyarok
III. Béla
IV. Béla
a magyarok
III. András - az utolsó aranyágacska
Julianus barát szobra
a magyarok
Szent István király épen maradt jobb keze, a Szent Jobb
Szent László király hermája
A magyarok
A koronázási jelvények
A honfoglaló magyarok 896-ban vonultak be a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágon át.
a magyarok
A magyar koronázási jelvények a Szent Korona, Koronázási palást, Jogar, Országalma, Kard.István király korából való a palást. Eredetileg miseruhának készült, bizánci bíborszínű selyemből, színes selyem- és aranyhímzéssel. A Szent korona két részből áll: az alsó és a felső zárt részből. A Jogar buzogányszerű tárgy, eltér minden európai jogarformától. Feje hegyikristálygömb, aranyfogattal és aranyozott ezüstborítású mogyorófanyéllel. A gömböt összefogó pántok egy virág alakú lemezhez vannak erősítve, amelyekhez csüngők kapcsolódnak. Az Országalma aranyozott rézgömb, tetején kettős kereszttel, elején és hátoldalán 14. századi címerpajzzsal. A Kard a legfiatalabb koronázási jelvény, Velencében készülhetett.
a magyarok
Jogar
Szent Korona
+info
+info
Országalma
+info
Koronázási palást
Kard
+info
+info
a magyarok
A koronázási jelvények
A Koronázási palást
a magyarok
A Szent Korona
A Koronázási kard
a magyarok
A Jogar
Az Országalma
A magyarok
Tudod-e hogy......
a magyarok
.... a magyar törzsvezérek nevei a honfoglaláskor: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. .... az ősmagyarok totemállata a turul és a szarvas. .... az ét, etel a régi magyar nyelvben vizet jelent. .... Háromszéken van Étfalva nevű település, az Olt partján fekszik. .... Szent István a 12 tanítványra gondolva szervezte országát 12 püspökségre. .... a zászló a csatában szükséges eszköz volt. Vele adták a parancsokat.
a magyarok
Kr. e. 500 előtt
VIII. század
895 - 907 között
Levédia
Honfoglalás a Pannon síkságon
Az Uráli őshaza
840 - 850 körül
Kr. e. 500-Kr. u. 500
Etelköz
Magna Hungaria
A magyarok
Dalok
A magyarok
Legendák, mondák
Köszönöm a figyelmedet!
A magyarok
Zsuzsánna Ildikó Faz
Created on December 3, 2020
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Vaporwave presentation
View
Animated Sketch Presentation
View
Memories Presentation
View
Pechakucha Presentation
View
Decades Presentation
View
Color and Shapes Presentation
View
Historical Presentation
Explore all templates
Transcript
A magyarok
Tartalom
A magyarság vándorlása és a honfoglalás
Koronázási jelvények
Tudod - e hogy...
A magyarok életmódja
Vándorlási Idővonal
a magyarok hitvilága
Kalandozások
Dalgyűjtemény
Az államalapítás
10
Legendák, mondák
A magyarok
A magyarok vándorlása és a honfoglalás
A magyarság hosszú vándorlás után jutott el az Ural-hegységtől keletre fekvő területekről mai lakóhelyére. a Kárpát-medencébe
A magyarok
Uráli őshaza • Az őshaza valószínűleg az Urál hegység keleti felén volt • Elsősorban halászat és vadászat adta őseink élelmét.
Magna Hungaria (Régi Magyarország, ma Baskíria) • Kr. e. 500 és Kr. u. 550 között őseink átköltöztek a mai Baskíriába. Ez alatt a Volga, Káma és az Urál által határolt területet értjük. • A földművelés jelentősen fejlődött, megismerték a vaspapucsos faekét. • Itt alakult ki a hét törzs: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi. • A XIII. században még éltek itt magyarok, őket találta meg Julianus barát.
A magyarok
Levédia • nevét Levedi vezérről kaphatta • A VIII. század közepén a Don folyó mellé, Levédiába költöztek őseink. Ez a Meotisz, a csodaszarvas mocsara. • A kazár birodalom fennhatósága alá kerültek: a legelőkért cserébe katonai szolgálattal fizettek. • átvettük a kettős fejedelemség rendszerét: – Kende vagy kündü: fejedelem, aki a nép hatalmát jelképezi – gyula: hadvezér, aki a hadsereget vezeti, ezért övé az igazi hatalom.
A magyarok
Etelköz (Folyóköz) • A IX. század elején a kazár-magyar viszony megromlott. A magyarság biztonsági okokból 840- 850 körül nyugatabbra húzódott. • Így kerültünk a Dnyeper és Dnyeszter folyók vidékére, a magyarság által Etelköznek nevezett területre. • Ekkor csatlakozott hozzánk a 8. törzs, a kabar. • Az új szálláshelyen csökkent a földművelés és növekedett a legeltető állattartás szerepe. • A törzsek új fejedelmet választottak, Álmos személyében. • A törzsek szövetségüket vérszerződéssel is megerősítették.
Kárpát-medence (Pannon-alföld) • A Kárpátok hegyei között terül el, nagy folyói a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros • A honfoglalás alatt szállták meg őseink (895- 907)
a magyarok
A magyar nép vándorlása
+info
A vérszerződés
A magyarok
A magyarok életmódja
Az ősmagyarok ismerték a földművelést. Már az őshazában foglalkoztak vele, ahol letelepedett életmódot folytattak.
a magyarok
A téli szálláshelyekből alakultak ki a későbbi falvak. A falvak földházai nagyon egyszerű építmények voltak: földbe mélyített kunyhók, amelyeknek csak a teteje emelkedett ki a föld felszíne fölé. A honfoglalás korában, de még az azt követő évszázadban is a magyarok télen kunyhóban, nyáron pedig kinn sátoroztak a kunyhó körül.A jurták, sátrak legalább olyan fontosak voltak a magyarok életében, mint a házak. A jurták fala összecsukható volt. A jurta vázát nemezpokrócokkal fedték be. Belsejében meg volt szabva a család minden tagjának a helye, a vendégnek is ki volt jelölve a hely. A jurta berendezéséhez a tisztálkodási felszerelés is hozzátartozott, amit elődeink csorgónak neveztek. A sátrak között kelmékkel, prémekkel, ékszerekkel megrakott szekerek sorakoztak. A központi sátor mellett emelkedett a tábor urának oszlopra erősített jelvénye és a rangokat jelölő zászlók.
a magyarok
A honfoglaló magyarok életmódja
Jurtaépítés
a magyarok
Jurta
Előkelő család jurtája
a magyarok
Jurtabelső
Előkelő család jurtája
a magyarok
A bőr- és prémkészítés, fatárgyak faragása férfimunka volt, a szövés-fonás, nemezkészítés és varrás az asszonyokra hárult.Ruházatuk gyapjúbül, bőrből készült. Elmaradhatatlan fegyverzetük volt a visszacsapó íj és a fokos, az ívelt szablya. A férfi és női viselet nem sokban különbözött egymástól: ingből, fölötte kaftánból, bő nadrágból, alacsony szárú, puha talpú, sarkatlan csizmából és a prémes szegélyű, csúcsos kucsmából állt. a nők és férfiak egyaránt hosszú hajfonatokat viseltek. A lószerszámok, a nyereg és a kengyel használata lehetővé tette a kéz szabad használatát az íjazásra.
a magyarok
Magyarok viselete
Viselet és lószerszámok
a magyarok
Szablya
Visszacsapó íj
a magyarok
Honfoglaláskori harcos
Előkelő család jurtája
A magyarok
A magyarok hitvilága
Hitvilágukat a sámán-hit jellemezte
a magyarok
Hittek a varázsló-táltos természetfeletti erejében. Érdekes volt a világról alkotott nézetük. Hármas világban hittek: a felső, középső és alsó világ. E három világot az életfa kötötte össze, melynek koronája közt járt a NAp és a Hold, és ezt csak a táltos láthatta. Gyökereinél volt az alvilág, a fa dereka a földi élet, a felső rész az isteni világ. Táltos csak az lehetett, aki valamilyen különleges jellel született.A sámán legfontosabb kelléke a dob, amellyel megidézte a szellemeket. A szertartások során a sámán énekelt. A szertartás része volt az áldozat-bemutatás. A leölt állat húsát elkészítették és megették. Közben csendben kellett lenni.
a magyarok
Életfa-ábrázolás
Táltos-sámán
A magyarok
Kalandozások
A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!
a magyarok
A Kárpát-medencébe való beköltözés után a magyarok rendszeresen indítottak hadjáratokat, támadásokat Európa nyugati és déli területei ellen. 942-ben a magyar hadak még Spanyolországba is eljutottak. A magyar csapatok gyakran úgy értek el sikereket, hogy színlelt futással megbontották a nehézpáncélos lovagok rendezett sorait, majd visszafordulva, lesben álló társaik támogatásával nyílzáport zúdítottak az ellenségre. Annyira sikeresek voltak a csatákban, hogy egész Európa így könyörgött az Istenhez: A magyarok nyilaitól ments meg minket, Uram!"
a magyarok
a magyarok
A magyarok
Az államalapítás
A honfoglaló magyarok 896-ban vonultak be a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágon át.
a magyarok
A 972-ben trónra lépő Géza fejedelem felismerte, hogy a magyarság csak akkor maradhat meg Európában, ha békében marad szomszédaival, felveszi a kereszténysége, és államot alapít.Ezt a politikát folytatta fia, Vajk, aki megkeresztelkedve az István nevet kapta. I. István uralkodásával kezdődött az Árpád-házi királyok kora. Miután legyőzte 998-ban a trónkövetelő Koppányt, 1001. január 1-én a II. Szilveszter pápától kapott koronával királlyá koronáztatta magát és hozzálátott az ország építéséhez, a királyság megszervezéséhez. Országát vármegyékre osztotta, és megszervezte az egyházat. Törvényeket adott ki az egyház működésére és templomok építésére.
a magyarok
Géza fejedelem
Táltos-sámán
a magyarok
István király
István király törvényei
a magyarok
A Szent Istvánként tisztelt király halála után az ország viharos időket élt meg. Az őt követő királyok soraiból Szent László emelkedett ki vallásosságával és igazsságosságával. Oly nagy tisztelet övezte a személyiségét, hogy településeket neveztek el róla, és legnedákkal övezték.Szent László utóda, Könyves Kálmán Európa egyik legműveltebb királya volt. Utódai közül kiemelkedik III. Béla király, aki Julianus szerzetest elküldte a keleten maradt magyarok felkutatására. Julianus meg is találta a magyarokat. Ő hozta a hírt, hogy keletről tatár támadás fenyegeti Magyarországot. IV. Béla királyunk idejében érte el Magyarországot a nagy tatárjárás. Utána újjáépítette az országot, ezért a "második államalapító" nevet kapta. IV. Béla halála után rövid időn belül kihalnak az Árpád-házi királyok. Az utolsó "aranyágacska" III. András király, aki 1301-ben váratlanul meghal.
a magyarok
Szent László király
Könyves Kálmán
a magyarok
III. Béla
IV. Béla
a magyarok
III. András - az utolsó aranyágacska
Julianus barát szobra
a magyarok
Szent István király épen maradt jobb keze, a Szent Jobb
Szent László király hermája
A magyarok
A koronázási jelvények
A honfoglaló magyarok 896-ban vonultak be a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágon át.
a magyarok
A magyar koronázási jelvények a Szent Korona, Koronázási palást, Jogar, Országalma, Kard.István király korából való a palást. Eredetileg miseruhának készült, bizánci bíborszínű selyemből, színes selyem- és aranyhímzéssel. A Szent korona két részből áll: az alsó és a felső zárt részből. A Jogar buzogányszerű tárgy, eltér minden európai jogarformától. Feje hegyikristálygömb, aranyfogattal és aranyozott ezüstborítású mogyorófanyéllel. A gömböt összefogó pántok egy virág alakú lemezhez vannak erősítve, amelyekhez csüngők kapcsolódnak. Az Országalma aranyozott rézgömb, tetején kettős kereszttel, elején és hátoldalán 14. századi címerpajzzsal. A Kard a legfiatalabb koronázási jelvény, Velencében készülhetett.
a magyarok
Jogar
Szent Korona
+info
+info
Országalma
+info
Koronázási palást
Kard
+info
+info
a magyarok
A koronázási jelvények
A Koronázási palást
a magyarok
A Szent Korona
A Koronázási kard
a magyarok
A Jogar
Az Országalma
A magyarok
Tudod-e hogy......
a magyarok
.... a magyar törzsvezérek nevei a honfoglaláskor: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. .... az ősmagyarok totemállata a turul és a szarvas. .... az ét, etel a régi magyar nyelvben vizet jelent. .... Háromszéken van Étfalva nevű település, az Olt partján fekszik. .... Szent István a 12 tanítványra gondolva szervezte országát 12 püspökségre. .... a zászló a csatában szükséges eszköz volt. Vele adták a parancsokat.
a magyarok
Kr. e. 500 előtt
VIII. század
895 - 907 között
Levédia
Honfoglalás a Pannon síkságon
Az Uráli őshaza
840 - 850 körül
Kr. e. 500-Kr. u. 500
Etelköz
Magna Hungaria
A magyarok
Dalok
A magyarok
Legendák, mondák
Köszönöm a figyelmedet!