Krúdy Gyula

Krúdy Gyula (1878–1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere

• Apja, id. Krúdy Gyula dzsentri volt, anyja, Csákányi Julianna paraszti származású.
• Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is.
• Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki.
• 1899-ben feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt (írói nevén Satanella). Tőle elvált és Rózsa Zsuzsát vette feleségül.

Krúdy-emlékház Óbudán

Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

A podolini kísértet (1906), regény Szindbád ifjúsága és utazásai (1911), novelláskötet A vörös postakocsi (1913), regény Szindbád: A feltámadás (1915), novelláskötet Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban, regény (1921) Hét bagoly (1922), regény Álmoskönyv (1925) Rezeda Kázmér szép élete (1933), regény experiences and stories.

Szindbád

1. Szindbád a korai novellákban felkeresi a nőket, akiket szeretett, újra át akarja élni a múltat, amit utólag szépnek talál; a jelen már nem tartogat semmi vonzót.
2. Mindent átélt már az életben, amit lehetett. „Volt gazdag és volt szegény. Szeretett hajadonokat és érett asszonyokat. A legjobb borból ivott, és fillér nélkül ődöngött. Volt hódítóan egészséges, és volt beteg és szomorú…” (Szindbád második útja).
3. Összekeverednek a múlt emlékei és a jelen eseményei, a városkákban „mintha megállt volna az idő”, összemosódnak az idősíkok.
4. Utazásával Szindbád egyszerre menekül és keres: menekül az élet kilátástalansága elől és sóvárog az új iránt, romantikus szerepekben tetszeleg, hazudozik a nőknek, de mindig ki kell ábrándulnia.

1. A múltat nem lehet visszahozni, utazása arra ébreszti rá, hogy a valóság nem is volt olyan szép, mint emlékeiben.
2. Szindbád erős hangulatisággal próbálja széppé tenni az életet, majd a kulináris (étkezés) élvezetek felé fordul, de az élet egyre sivárabbá válik.
3. Krúdy belesűrítette Szindbád-novelláiba társadalmi osztályának, a dzsentrinek a dekadenciaérzését, illúziótlan és ironikus író, tökéletesen ábrázolta a magyar történelmi osztálynak kísértet voltát, múltjának és elmúlásának hangulatát.
4. A Szindbád-novellák ironikus kritikát mondanak a múltba temetkező fejlődésképtelen nemesi világról.
5. Szindbád alakja az elbeszélő lírai hasonmása, alteregója is. Ez a művészi megoldás lehetővé teszi, hogy a problémákat az alkotó az alakmásra vetítse, kilépjen önmaga köréből, új nézőpontot találjon.

Krúdy Gyula szobra Nyíregyházán

1. Numbered list
2. Numbered list

Novellaelemzési szempontok

Krúdy Gyula: A hídon

• https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Krudy-krudy-gyula-munkai-1/szindbad-15F0/szindbad-tortenetek-15F4/a-hidon-negyedik-ut-1712/

Olvasható

• cím értelmezése
• a megírás ideje (1911)
• a szerző
• Szindbád alakja
• térszerkezet
• időszerkezet

A cím értelmezése: A hídon

• határozott névelő + főnév , egy bizonyos hídról van szó
• a híd összeköti a folyó két partját, a két part valamiben mindig különbözik
• köztük a folyó
• a folyó az idő jelképe
• a két part lehet a múlt és a jelenhatározott névelő + főnév
• egy bizonyos hídról van szó
• a híd összeköti a folyó két partját
• a két part valamiben mindig különbözik
• köztük a folyó
• a folyó az idő jelképe
• a két part lehet a múlt és a jelen

A megírás ideje

• "boldog békeidők" -- látszólagos eseménytelenség, időtlenség, változatlanság

(Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi művei)

A szerző

• sajátos látásmód, epikus műfajokban megjelenő líraiság, inkább örök emberi problémák, ugyanakkor a társadalom hangulatára is utal

az életműben elfoglalt helye: a nagyobb regények előtt, a szereplők visszatérése

Szindbád alakja

• Az Ezeregyéjszaka meséiből származik, Tengerjáró Szindbád történetei, hajós, kalóz, a tengerek ura, csodás, mesés kalandok részese (hasonlít Odüsszeuszhoz), a sztambuli bazárban üldögél, aztán monarchiabeli úrrá változik

Térszerkezet

• álmos kisváros a völgyben, ahol katonáskodott, részletes leírás: piros háztetők, barna híd, tiszta folyó, színes kavicsok, kőpárkány, kőszent, kék erdők, álmos, ódon, nem változott, ugyanaz a város, mint régen

ráközelít élete egykor fontos helyszínére: A. Marchali (cégtulajdonos) cukrászdája, kávéháza a katonatiszt biliárdozik és a cukrásznéval flörtöl

Időszerkezet

• két idősík: múlt (Szindbád katonáskodásának ideje) -- jelen (öregkora, halála előtt), átjárhatóság az időben = az álmos kisváros nem változott, ugyanakkor megjelent az új generáció: Amália helyett a lánya, Szindbád helyett a fiatal katonatiszt

az idő képlékeny, elfolyó a folyó mint az idő jelképe, a két idősík mint a folyó két partja nemcsak térbeli, hanem időbeli utazás is

• a narráció
• cselekményvezetés
• a szereplők
• a kapcsolatrendszer

Narráció

1. a novella elbeszélője: belső nézőpont, szabad függő beszéd
2. Szindbád egyszerre szemlélő és reflektáló én, előrehaladása nem folyamatos,
3. egy-egy látványmozzanat köré épülő,
4. töredékeket megszakításokkal fűzi össze az elbeszélő,
5. a történetmondás kihagyásos, megszakításos, az impresszionista technikának megfelelő szerkezetek, ismétlések, halmozások,
6. a színek, illatok, hanghatások és látványelemek valamint ezek keverése határozzák meg a szövegformálást.

Cselekményvezetés

1. szerkezete is ehhez az emlékkereséshez igazodik: Szindbádnak eszébe jut a kisváros, odautazik, viszontlátja emlékei színhelyét, a régen megtörténtek hirtelen megelevenednek, a cukrászné ráébreszti Szindbádot az idő múlására - a varázs szétfoszlik.
2. Nincs külső esemény a novellában.
3. Minden lényeges a hős lelkében történik;

Szereplők

1. Szindbád a költő alakmása
2. Krúdy szereplői nem önálló egyéniségek, szerepük az, hogy segítenek a hősnek a múlt teljesebb megidézésében. Kellékei a főhős érzelmei, hangulatai kifejezésének,
3. nem a külvilágot, az emberek jellemét, tetteit, egymás közti kapcsolatait ábrázolja, mint a klasszikus novella, hanem a főhősben az emlékezés hatására feltámadó érzéseket, hangulatokat; a külvilág jelenségei csak a hangulat hordozói (például a találgatás arról, hogy mit rejtenek a csukott ablakok, a hősben kavargó hangulatokról adnak jelet).

Kapcsolatrendszer

1. párhuzamok: a fiatal Szindbád és Amália kapcsolata, Amália házas, Szindbád elhagyta (?), megszülte a gyermekét, és úgy nevelte fel, mintha aférje gyermeke lett volna, a medaillont élete végéig őrizte és a lányának adta, a szerelmük elmúlt (?), nem élhettek együtt
2. Amália lánya és az ismeretlen katonatiszt: hasonló viszony

Thank you!