Végy egy tényt a forrásból! Fogalmazd meg saját szavaiddal!Például: Mik voltak az állampolgárság feltételei az athéni demokráciában?
Athénban az lehetett állampolgár, aki nem volt rabszolga, nő, 20 év alatti vagy bevándorló (metoikosz): azaz minden nagykorú, athéni születésű szabad férfi.
Most kapcsolj az előző tényhez valamit a meglévő tudásodból!Például következtess az állampolgárok arányára az összlakosságon belül!
Az állampolgárok az athéni lakosság kisebbségét alkották, ezért az athéni demokrácia a kevesek uralma volt.
A forrás alapján más tényre is rámutathatsz az esszédben. Ezúttal keressük meg azt, hogy kik vehettek részt az államügyekben az athéni demokráciában!
Az athéni demokráciában minden állampolgár részt vett az állami intézményekben, azaz az államügyekben, vagyis a politikai hatalomban.
A tényhez ismét lényegi megállapítást kell kapcsolnunk. Például leírhatjuk, milyen módon vettek részt az állampolgárok a hatalomban: Személyesen? Vagy képviselőket küldtek?
Az állampolgárok személyesen vettek részt a népgyűlésen, a legfőbb intézményben. Képviselőik nem voltak. Ezt közvetlen demokráciának nevezzük. A modern demokráciákkal ellentétben tehát ez nem képviseleti demokrácia, mert néhány tízezer állampolgár volt, nem pedig milliók.
Az ábra további tényeket is rejt. Például: Milyen intézmények irányították az athéni demokrácia politikai életét? Milyen információkat tudunk meg róluk?
Az athéni demokrácia legfőbb intézményei a népgyűlés, az 500-ak tanácsa és az esküdtbíróság volt. A népgyűlésnek minden állampolgár a tagja volt, a többi intézménybe 500 illetve 6000 állampolgárt sorsoltak.
Ismét lényegi megállapítások jönnek. Például: Miért volt szükség három intézményre? Miért szorult háttérbe az areioszpagosz tanácsa?
A demokrácia fontos eleme a hatalmi ágak megosztása, a hatalom nem lehet egy kézben. Ezért a népgyűlés volt a törvényhozó, az 500-ak tanácsa a végrehajtó, az esküdtbíróság pedig a bírói hatalom birtokosa. Az areioszpagosz egy arisztokrata intézmény volt, de a démosz megerősödésével háttérbe szorult.
Újabb tényfeltárás következik:Mi a cserépszavazás és hogyan működik?
A cserépszavazás az állampolgárok joga volt. Eredményeképpen legalább 6000 szavazat esetén bizonyos állampolgárokat 10 évre száműzhettek Athénból.
A cserépszavazásról szóló tényekhez is kell kötnünk lényegi megállapítást. Például: Miért volt rá szükség? Milyen következményei voltak?
A cserépszavazás a demokrácia garanciája volt: azokat száműzték, akiről feltételezték, hogy egyeduralomra (zsarnoki, türannoszi szerepre) törnek. Negatív oldala is volt: alkalmat adott a politikai ellenfelektől való megszabadulásra, a tömegek manipulálására (demagógia).
Nézzünk meg még egy utolsó tényt! Milyen információt nyújt az ábra a napidíjak rendszeréről?
A népgyűlésen, az 500-ak tanácsában és az esküdtbíróság munkájában való részvételért napidíj járt.
Elérkeztünk az utolsó tényhez kapcsolódó lényegi megállapításhoz. Ha végig csináltad az eddigieket, talán kezd rutinná válni ez az eljárás. Tehát: Milyen célt szolgáltak a napidíjak?
A napidíjak bevezetése a demokrácia egyik garanciája volt. Lehetővé tette, hogy a szegényebb állampolgároknak is legyen ne csak joga, de lehetősége is az államügyekben való részvételre. A gazdagabbakat anyagi hozzájárulás (pl. hadihajók felszerelése) terhelte. A viszonylagos egyensúly volt a demokrácia működésének alapja.
Végül nincs más hátra, mint hogy a forrásból megszerzett információkat és a hozzájuk köthető megállapításokat egy-egy bekezdésbe foglaljuk.
Íme:
Athénban az lehetett állampolgár, aki nem volt rabszolga, nő, 20 év alatti vagy bevándorló (metoikosz): azaz minden nagykorú, athéni születésű szabad férfi. (Megállapítás) Az állampolgárok az athéni lakosság kisebbségét alkották, ezért az athéni demokrácia a kevesek uralma volt.Minden állampolgár részt vett az állami intézményekben, azaz az államügyekben, vagyis a politikai hatalomban. Az állampolgárok személyesen vettek részt a népgyűlésen, a legfőbb intézményben. Képviselőik nem voltak. Ezt közvetlen demokráciának nevezzük. A modern demokráciákkal ellentétben tehát ez nem képviseleti demokrácia, mert néhány tízezer állampolgár volt, nem pedig milliók. Az athéni demokrácia legfőbb intézményei a népgyűlés, az 500-ak tanácsa és az esküdtbíróság volt. A népgyűlésnek minden állampolgár a tagja volt, a többi intézménybe 500 illetve 6000 állampolgárt sorsoltak. A demokrácia fontos eleme a hatalmi ágak megosztása, a hatalom nem lehet egy kézben. Ezért a népgyűlés volt a törvényhozó, az 500-ak tanácsa a végrehajtó, az esküdtbíróság pedig a bírói hatalom birtokosa. Az areioszpagosz egy arisztokrata intézmény volt, de a démosz megerősödésével háttérbe szorult. A cserépszavazás az állampolgárok joga volt. Eredményeképpen legalább 6000 szavazat esetén bizonyos állampolgárokat 10 évre száműzhettek Athénból. A cserépszavazás a demokrácia garanciája volt: azokat száműzték, akiről feltételezték, hogy egyeduralomra (zsarnoki, türannoszi szerepre) törnek. Negatív oldala is volt: alkalmat adott a politikai ellenfelektől való megszabadulásra, a tömegek manipulálására (demagógia). A népgyűlésen, az 500-ak tanácsában és az esküdtbíróság munkájában való részvételért napidíj járt. A napidíjak bevezetése a demokrácia egyik garanciája volt. Lehetővé tette, hogy a szegényebb állampolgároknak is legyen ne csak joga, de lehetősége is az államügyekben való részvételre. A gazdagabbakat anyagi hozzájárulás (pl. hadihajók felszerelése) terhelte. A viszonylagos egyensúly volt a demokrácia működésének alapja.
1.1. Az athéni demokrácia működése a Kr. e. V. században
sibernadett
Created on November 19, 2020
Források használatának gyakorlása
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Essential Interactive Card
View
Happy Holidays Mobile Card
View
Christmas Invitation
View
Professional Christmas Greeting
View
Christmas present card
View
Holiday Card
View
Vintage Holiday Card
Explore all templates
Transcript
Végy egy tényt a forrásból! Fogalmazd meg saját szavaiddal!Például: Mik voltak az állampolgárság feltételei az athéni demokráciában?
Athénban az lehetett állampolgár, aki nem volt rabszolga, nő, 20 év alatti vagy bevándorló (metoikosz): azaz minden nagykorú, athéni születésű szabad férfi.
Most kapcsolj az előző tényhez valamit a meglévő tudásodból!Például következtess az állampolgárok arányára az összlakosságon belül!
Az állampolgárok az athéni lakosság kisebbségét alkották, ezért az athéni demokrácia a kevesek uralma volt.
A forrás alapján más tényre is rámutathatsz az esszédben. Ezúttal keressük meg azt, hogy kik vehettek részt az államügyekben az athéni demokráciában!
Az athéni demokráciában minden állampolgár részt vett az állami intézményekben, azaz az államügyekben, vagyis a politikai hatalomban.
A tényhez ismét lényegi megállapítást kell kapcsolnunk. Például leírhatjuk, milyen módon vettek részt az állampolgárok a hatalomban: Személyesen? Vagy képviselőket küldtek?
Az állampolgárok személyesen vettek részt a népgyűlésen, a legfőbb intézményben. Képviselőik nem voltak. Ezt közvetlen demokráciának nevezzük. A modern demokráciákkal ellentétben tehát ez nem képviseleti demokrácia, mert néhány tízezer állampolgár volt, nem pedig milliók.
Az ábra további tényeket is rejt. Például: Milyen intézmények irányították az athéni demokrácia politikai életét? Milyen információkat tudunk meg róluk?
Az athéni demokrácia legfőbb intézményei a népgyűlés, az 500-ak tanácsa és az esküdtbíróság volt. A népgyűlésnek minden állampolgár a tagja volt, a többi intézménybe 500 illetve 6000 állampolgárt sorsoltak.
Ismét lényegi megállapítások jönnek. Például: Miért volt szükség három intézményre? Miért szorult háttérbe az areioszpagosz tanácsa?
A demokrácia fontos eleme a hatalmi ágak megosztása, a hatalom nem lehet egy kézben. Ezért a népgyűlés volt a törvényhozó, az 500-ak tanácsa a végrehajtó, az esküdtbíróság pedig a bírói hatalom birtokosa. Az areioszpagosz egy arisztokrata intézmény volt, de a démosz megerősödésével háttérbe szorult.
Újabb tényfeltárás következik:Mi a cserépszavazás és hogyan működik?
A cserépszavazás az állampolgárok joga volt. Eredményeképpen legalább 6000 szavazat esetén bizonyos állampolgárokat 10 évre száműzhettek Athénból.
A cserépszavazásról szóló tényekhez is kell kötnünk lényegi megállapítást. Például: Miért volt rá szükség? Milyen következményei voltak?
A cserépszavazás a demokrácia garanciája volt: azokat száműzték, akiről feltételezték, hogy egyeduralomra (zsarnoki, türannoszi szerepre) törnek. Negatív oldala is volt: alkalmat adott a politikai ellenfelektől való megszabadulásra, a tömegek manipulálására (demagógia).
Nézzünk meg még egy utolsó tényt! Milyen információt nyújt az ábra a napidíjak rendszeréről?
A népgyűlésen, az 500-ak tanácsában és az esküdtbíróság munkájában való részvételért napidíj járt.
Elérkeztünk az utolsó tényhez kapcsolódó lényegi megállapításhoz. Ha végig csináltad az eddigieket, talán kezd rutinná válni ez az eljárás. Tehát: Milyen célt szolgáltak a napidíjak?
A napidíjak bevezetése a demokrácia egyik garanciája volt. Lehetővé tette, hogy a szegényebb állampolgároknak is legyen ne csak joga, de lehetősége is az államügyekben való részvételre. A gazdagabbakat anyagi hozzájárulás (pl. hadihajók felszerelése) terhelte. A viszonylagos egyensúly volt a demokrácia működésének alapja.
Végül nincs más hátra, mint hogy a forrásból megszerzett információkat és a hozzájuk köthető megállapításokat egy-egy bekezdésbe foglaljuk.
Íme:
Athénban az lehetett állampolgár, aki nem volt rabszolga, nő, 20 év alatti vagy bevándorló (metoikosz): azaz minden nagykorú, athéni születésű szabad férfi. (Megállapítás) Az állampolgárok az athéni lakosság kisebbségét alkották, ezért az athéni demokrácia a kevesek uralma volt.Minden állampolgár részt vett az állami intézményekben, azaz az államügyekben, vagyis a politikai hatalomban. Az állampolgárok személyesen vettek részt a népgyűlésen, a legfőbb intézményben. Képviselőik nem voltak. Ezt közvetlen demokráciának nevezzük. A modern demokráciákkal ellentétben tehát ez nem képviseleti demokrácia, mert néhány tízezer állampolgár volt, nem pedig milliók. Az athéni demokrácia legfőbb intézményei a népgyűlés, az 500-ak tanácsa és az esküdtbíróság volt. A népgyűlésnek minden állampolgár a tagja volt, a többi intézménybe 500 illetve 6000 állampolgárt sorsoltak. A demokrácia fontos eleme a hatalmi ágak megosztása, a hatalom nem lehet egy kézben. Ezért a népgyűlés volt a törvényhozó, az 500-ak tanácsa a végrehajtó, az esküdtbíróság pedig a bírói hatalom birtokosa. Az areioszpagosz egy arisztokrata intézmény volt, de a démosz megerősödésével háttérbe szorult. A cserépszavazás az állampolgárok joga volt. Eredményeképpen legalább 6000 szavazat esetén bizonyos állampolgárokat 10 évre száműzhettek Athénból. A cserépszavazás a demokrácia garanciája volt: azokat száműzték, akiről feltételezték, hogy egyeduralomra (zsarnoki, türannoszi szerepre) törnek. Negatív oldala is volt: alkalmat adott a politikai ellenfelektől való megszabadulásra, a tömegek manipulálására (demagógia). A népgyűlésen, az 500-ak tanácsában és az esküdtbíróság munkájában való részvételért napidíj járt. A napidíjak bevezetése a demokrácia egyik garanciája volt. Lehetővé tette, hogy a szegényebb állampolgároknak is legyen ne csak joga, de lehetősége is az államügyekben való részvételre. A gazdagabbakat anyagi hozzájárulás (pl. hadihajók felszerelése) terhelte. A viszonylagos egyensúly volt a demokrácia működésének alapja.