Áprilisi törvények

Áprilsi törvények

FElelős minisztérium

Népképviseleti országgyűlés

Választójog

Választhatóság

Közteherviselés

Az úrbéri viszonyok megszüntetése

a Magyar Királyság és Erdély egyesítése

Sajtószabadság

Ősiség eltörlése

XV. törvénycikk az Ősiség eltörléséről

• Az ősiség eltörlése ezennel kimondatván, rendeltetik:
• V.§ A minisztérium az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni, és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyűlés elibe terjesztendi.

Unió Erdéllyel

„A magyarországi törvényhozásnak a honegység tárgyában folyó 1848-ik évben behozott VII. törvényezikkelyét Erdélyország hő rokonérzettel fogadván, Erdélynek Magyarhon- nal eggyé alakulását, a pragmatica sanctióban szentesített birodalmi kapcsolatnak épségben tartása mellett, és teljes kiterjedésében magáévá tévén: ennek következtében, valamint a testvér Magyarhonban minden lakosok jogegyenlősége kimondva és életbe lépve van, ugyanaz ugyanazon módon itt is, e hazának minden lakosaira nézve, nemzet-, nyelv- és valláskülönbség nélkül örök és változhatatlan elvül elismertetik, és az ezzel ellenkező eddigi törvények ezennel eltöröltetteknek nyilváníttatnak.”

V. TC. Választhatóság

4. § Az országnak követküldés végett választó kerületekre felosztása, a megyék, kerületek és szabad kir. városok törvényhatósági területére és önálláságára nézve semmi változtatást nem okoz.”

• 3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, mindszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.

VIII. tc. A közös teherviselésről.

• "Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik.”

III. tc. Független magyar felelős minisztérium alakításáról

„ 1. § Ő Felségének, a királynak személye szent és sérthetetlen. […] 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor és királyi helytartó, a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak. […] 4. § A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős. 5. § A minisztérium székhelye Buda-Pest. 6. § Mindazon tárgyakban, melyek eddig a m.[agyar] k.[irályi] udvari kancelláriának, a k. helytartótanácsnak, s a k. kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni. […] 13. § A miniszterek egyike folyvást Ő Felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. 14. § A ministeriumnak a fenti tagján kívül, következő osztályai lesznek: a) Belügyek b) Országos pénzügy c) Közmunka, közlekedés és hajózás d) Földművelés, ipar és kereskedelem e) Vallás és közoktatás f) Igazságszolgáltatás és kegyelem g) Honvédelem [...]”

IV. tc. Az országgyűlés évenkénti üléseiről

1. § Az országgyűlés jövendőben évenként, éspedig Pesten tartandván üléseit, az évenkénti ülésre az ország Rendeit Ő Felsége minden évben, s amennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hívandja össze. […] 5. § Ő Felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni [meghosszabbítani] s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és ekkor új képviselőválasztást rendelni; de ez utolsó esetben az újabb országgyűlés összehívásáról akképpen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt öszszeüljön. 6. § Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előbb be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.”

IX. TC. Úrbéri viszonyok megszüntetése

• 1. § A törvényhozás a magánföldesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.
• 2. § Ő felsége a magán földesuraknak akkénti kármentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal felérő tőkeérték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar minisztériuma által előterjeszteni. […]”

„IX: tc. Az úrbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.

V. TC. Választójog

„1. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyülés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyülési követek választásában eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.

• 2. § Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon benszületett, vagy honositott, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:

a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300e. ft. értékü házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi urbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésü birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak. d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választó kerületben, mellyben állandó lakásuk van.

XVIII. TC. SAjtótörvény

"V.§ Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti."