Szólások eredete

Szólások, közmondások eredete

Jelentése: A sok felhalmozódott teendő miatt igyekeznie kell a munkával, sürgetővé vált a munkája, kapkodnia kell, hogy valamilyen határidőt be tudjon tartani stb. Eredete: A szólás régebbi változatában körmére égett a gyertya vagy a tekercs, a nyelvi kép még világos. A kódexmásoló barátok körmükre ragasztott gyertya világánál írták,körmöltéka kéziratos könyveiket. Sietős volt a dolog, mert egy idő után valóban, körmükre égett a gyertya, s addig a kirótt írásmennyiséggel készen kellett lenniük.

Körmére ég a munka.

Jelentése: nagyon sokat iszik, alkoholista Eredete: a kefekötőnek mestersége folytán sok szösz, vékony szőrszál rakódott le a torkára a levegőből, ezért kellett sokat innia, hogy ezeket "leöblögesse

Iszik, mint a kefekötő.

Ordít, mint a fába szorult féreg.

A szólás messze nem holmi kukacról szól, amelyik ordít, különösen nem egy fában. A féreg, illetve toportyánféreg tulajdonképpen a farkas régies megnevezése. A fa pedig az a fából készült csapda, amely a farkast foglyul ejtette. Az állat emiatt ordítani kezdett, olyannyira jellegzetesen és hangosan, hogy később ezt idézték vissza, amikor egy hangosan kiabáló illetőt láttak.

Faképnél hagy.

Egy fából készült képnél hagyja, esetleg egy fáról készült festménynél? Egyik sem talált: a fakép sokkal inkább egy fából készült kép, azaz képmás, amelyet a vallási értelemben tisztelt alakról formáltak. Ha valakit faképnél hagy valaki, azt jelenti, hogy sorsára hagyja, történjék vele bármi.

Akkor szoktuk mondani, ha arra intünk valakit, hogy az ajándékot szépen el kell fogadni, és nem kell bírálgatni. A mondás viszont még abból az időből származik, amikor nagy lóvásárok voltak, és a vásárló mindig belenézett a ló szájába, mert tudni akarta, nem csapják-e be. A különféle korú lovak fogazata a hozzáértőnek mindent elárul: a lovak korával tehát nem lehetett és nem lehet szélhámoskodni.

Ajándék lónak ne nézd a fogát!

Szidja, mint a bokrot.

gEgy bokor, amit szidnak? Vajon mit követhetett el? Voltaképpen semmit. A mondás hátterében egy régi hiedelem áll. Úgy gondolták ugyanis egykor, hogy a bokrokban, cserjékben, fákban laktak a rossz szellemek és betegségdémonok, és tulajdonképpen ennek az ártó lénynek a szidásából ered a mondás. A beteg emberek olykor oda is mentek a növényekhez, és megfenyítették őket, hogy kivágják, ha nem gyógyulnak meg.

Fabatkát sem ér.

Tudjuk, hogy olyankor mondjuk, amikor valamit teljesen értéktelennek, jelentéktelennek gondolunk, de vajon azt is tudjuk, mit mondunk tulajdonképpen? A batka nem más, mint egy 16. századi pénznem, amely olyannyira értéktelen volt, hogy egy pengőt is csak három tett ki. Az, hogy ez a mondás szerint fából volt, aligha igaz, ám ezzel valószínűleg az adott dolog értéktelenségét szerették volna nyomatékosítani: egy fából készült batkát sem ér.

Rossz fát tesz a tűzre.

Valamiféle kályha vagy kandalló helytelen megrakása lenne a háttérben? A nyom jó: ez esetben ugyanis valóban tűz megrakásáról van szó. Ha valaki rossz fát tett a tűzre, akkor szó szerint nem megfelelőt, azaz vizeset választott. A nedves fától füstös lett a szoba, ahogyan a rossz tett miatt is kellemetlen helyzet alakul ki. Innen a párhuzam.

Szép munka!