"És mégis mozog a Föld!"

„És mégis mozog a Föld!”

csillagászati felfedezések a naprendszerben

Játékosított természettudományos óra IKT eszközökkel

Interaktív múzeumi tárlat - Galilei szabadulószobája Belépéshez kattints a Jupiter „Nagy Vörös Foltjára”!

Készítette: KDN

Ebben a kalandban Galileo Galilei és tudós társai bőrébe bújhattok. Az interaktív múzeumi tárlat sok érdekes dolgot rejteget számotokra. A tárlat megtekintése után pedig izgalmas kaland vár rátok, melynek főszereplője egy híres csillagász, Galileo Galilei. Ismerkedjetek meg vele is!Ha készen álltok a kalandra, lépjetek be a múzeumi tárlatba és ismerkedjetek meg néhány csillagászati feldfedezéssel, a tudomány rejtélyes világával! A tárlat megtekintése után pedig szabadítsátok ki Galileit fogságából!

Belépés

képek, ábrák forrása

szövegek forrása

Interaktív múzeumi tárlat

múzeumpedagógia

tantervi kapcsolódások

csillagászati műszerek

a tárlat egyéb interaktív elemei

mozi

tudósok csarnoka

hubble-űrtávcső

a bolygók mozgására vonatkozó törvényszerűségek

a naprendszer

a föld mozgásai

heliocentrikus világkép

visszalépés

geocentrikus világkép

A tárlat múzeupedagógiai elemei

A múzeumpedagógia módszerei, oktatásszervezési formái

Pereces Ágnes: Múzeumpedagógia

Galileo egyik este aggasztó híreket kapott. Megtudta, hogy amiért világosan állást foglalt a kopernikuszi rendszer mellett, az egyház harcot folytat ellene, inkvizició elé kell állnia. Az életfogytig tartó fogságból csak a ti segítségetekkel szabadulhat ki. Galileit és kutatásait lakat alatt őrzik. Az interaktív múzeumi tárlatban olyan tudósok lesznek segítégetekre, akik Galilei munkásságához kapcsolódó felfedezéseket tettek. Őket a tudósok csarnokában találjátok majd. Galilei már nagyon vár benneteket! Ha készen álltok a kalandra, lépjetek be a múzeumi tárlatba és ismerkedjetek meg néhány csillagászati feldfedezéssel, a tudomány rejtélyes világával! A tárlat megtekintése után pedig szabadítsátok ki Galileit fogságából!

Belépés

Galilei dolgozószobája

Galilei házi őrizetben van a ház padlásterében található dolgozószobában. A tudós kiszabadulásához meg kell szereznetek a dolgozószoba kulcsát, ami a torony legfelső szintjén található. Ahhoz, hogy megszerezhessétek a kulcsot, végig kell járnotok azokat a szobákat, amelyek a toronyig vezetnek. Minden szobában találkozni fogtok egy-egy tudóssal, ahol a velük kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnotok! Jó válasz esetén mindegyik tudóstól kaptok egy számot. A toronyban több kulcsot is találni fogtok, de csak az egyik nyitja a dolgozószobát. Keressétek meg!

2018

1955

1642

1879

1564

1942

Galilei dolgozószobája

Ptolemaiosz munkássága ehhez a városhoz kapcsolódik.

Kairó

Alexandria

Gíza

Ptolemaiosz tanait eddig a századig igaznak fogadták el csillagász társai.

XVII.

XVI.

XIV.

Ptolemaiosz világképe:

Geocentrikus

Geotermikus

Heliocentrikus

Ptolemaiosz száma:

Helytelen válasz! Próbáld meg újra!

16

Az ő nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása.

Nikolausz Kopernikusz

Johannes Kepler

Giordano Bruno

Melyik században élt Arisztarkhosz görög tudós, aki szintén kidolgozott egy heliocentrikus modellt?

Kr. e. 5. század

Kr. u. 3. század

Kr. e. 3. század

Melyik évben jelent meg az a könyv, amelyben Kopernikusz publikálta világmodelljét?

1743

1534

1543

Kopernikusz száma:

Helytelen válasz! Próbáld meg újra!

17

Mivel foglalkozott még Giordano Bruno a kozmológián kívül?

filozófiával teológiával biológiával

teológiával művészettel mágiával

filozófiával teológiával mágiával

Miben hitt Giordano Bruno?

lélekvándorlásban

szentháromságban

földközéppontú világnézetben

Melyik tudóst ítélte halálra az inkvizíció eretnekség miatt?

Klaudiosz Ptolemaiosz

Giordano Bruno

Galileo Galilei

Giordano Bruno száma:

Helytelen válasz! Próbáld meg újra!

18

Miben ért el tudományos áttörést Johannes Kepler?

13

bolygómozgások leírásában

evolúcióban

gravitációs hullámok leírásában

Hány bolygómozgást leíró törvényt ismerünk, amely Kepler nevéhez fűződik?

14

A bolygómozgást leíró törvényeinek kidolgozásakor Kepler melyik tudós méréseinek adataira támaszkodott?

15

Tycho Brahe

Galileo Galilei

Giordano Bruno

Kepler száma:

Helytelen válasz! Próbáld meg újra!

19

TUDÓSOK CSARNOKA

Látogassatok el a tudósokhoz és ismerjétek meg munkásságukat! Szabadítsátok ki Galileit a fogságból! A küldetést Galileo nevére kattintva éritek el!

Johannes Kepler

Klaudiosz Ptolemaiosz

Giordano Bruno

1548-1600

Kr. u. 87-165

1473-1543

1564-1642

1571-1630

Galileo Galilei

Nikulausz Kopernikusz

Szervusz! Klaudiosz Ptolemaiosz vagyok, Kr. u. 1. és 2. században éltem, az akkor római uralom alatt lévő Egyiptomban. Munkásságom Alexandria városához kötődik. Görögül írtam és nagy hatással voltam az ókor csillagászati ismereteire. Emellett matematikai és földrajzi munkáim is jelentősek voltak. Tanaimat egészen a 17. századig igaznak fogadták el csillagász társaim, az egyház pedig dogmaként ragaszkodott az általam megalkotott (és később rólam elnevezett) világképhez. Geocentrikus, vagyis földközpontú világképem az égitestek szabad szemmel is megfigyelhető, látszólagos mozgásából indult ki. Szerintem a gömbölyű Föld körül kering az összes többi égitest kör alakú pályákon, állandó, de egymástól eltérő sebességgel. Modellem komoly eltéréseket produkált a valós mérésekhez képest, ezért átalakítottam azt. Sajnos azonban így sem tudtam leírni tökéletesen a valóságot. A problémát csak jóval később oldotta meg Kopernikusz és Kepler rendszere. Látogass el hozzájuk is!

Szervusz! Nikolausz Kopernikusz vagyok. Az én nevemhez fűződik a napközéppontú, azaz heliocentrikus világkép kidolgozása. A Kr. e. 3. században élt Arisztarkhosz görög tudós is kidolgozott egy heliocentrikus modellt, ez azonban nem terjedt el, helyette a ptolemaioszi földközéppontú (geocentrikus) modell vált elfogadottá és a Kr. u. 2. századtól ez volt az uralkodó világkép. Én azonban kidolgoztam saját heliocentrikus modellemet, amelyet az 1543-ban megjelent könyvemben publikáltam. A heliocentrikus világmodell segítségével egyszerűbben meg tudtam magyarázni az égitestek mozgását, mint a geocentrikus modell alapján. Ezzel alapvetően formáltam a filozófiát és a tudományt („kopernikuszi fordulat"). Metafizikai okokból azonban ragaszkodtam a „tökéletes" körpályák feltételezéséhez, ezért modellem igen bonyolulttá vált. Ezt a hibát később Keplernek sikerült kiküszöbölnie. Látogass el hozzá is!

Szervusz! Giordano Bruno vagyok. A kopernikuszi nagközéppontú világkép továbbfejlesztője. Kopernikusz a világmindenség középpontjába a Föld helyett a Napot helyezte, én azonban ennél is tovább mentem. Szerintem a Nap sem központi helyzetű. Véleményem szerint a csillagok is napok, melyek körül ugyancsak bolygók keringenek, amelyeken akár élet is lehet. Úgy gondolom, hogy a világmindenség végtelen. Kozmológián kívül filozófiával, teológiával, valamint mágiával is foglalkoztam. Panteista nézeteim szerint az Isten és a természet egységet alkot. Hittem a lélekvándorlásban, elvetettem a Szentháromság tanát, Jézust pedig varázslónak tekintettem, akit felakasztottak. Az inkvizició eretnekség miatt máglyahalálra ítélt, és 1600-ban életem sajnos véget ért. Látogass el Galileihez és Keplerhez! Ők biztosan segítségedre lesznek!

Szervusz! Galileo Galilei vagyok. A modern tudományos módszer egyik megalapozójának tekintenek. Az égboltot távcsővel tanulmányoztam. 1610-ben pedig felfedeztem a Jupiter négy holdját is, melyeket nevem után Galilei-holdaknak neveznek azóta is. Emellett felfedeztem a Holdon a hegyeket és krátereket, továbbá vizsgáltam a napfoltokat, és azt is megállapítottam, hogy a Tejút csillagokból áll. A kopernikuszi napközéppontú világmodell hírdetőjeként magas rangú egyházi támogatókkal is rendelkeztem. Ennek ellenére az inkvizíció tanaim visszavonására, és házi őrizetre ítélt. A fizikában is jelentős eredményeket értem el. Bebizonyítottam, hogy a testek tömegüktől függetlenül azonos gyorsulással zuhannak, ha a légellenállástól eltekintünk. Relativitási elvemet még Einstein is kiterjesztette a mechanika törvényeiről minden fizikai törvényre. Kísérleteimről bővebb információkat a kezdő oldalon találsz, de előbb látogass el Keplerhez is!

Szervusz! Johannes Kepler vagyok. A bolygómozgások leírásában értem el tudományos áttörést. Kopernikusz napközéppontú modelljében a körpályák feltételezésére nem volt szükség. Ezt a hibát azzal korigáltam, hogy kimondtam, a bolygók a Nap körül ellipszispályán keringenek. Ennek egyik gyújtópontjában a Nap áll. Ez az első törvényem. A második törvényem értelmében a bolygók napközelben gyorsabban mozognak, mint naptávolban, méghozzá a Napot és a bolygót összekötő sugár azonos idők alatt mindig azonon területeket súrol. Harmadik törvényemben a Naptól különböző távolságban keringő bolygók keringési idejét írtam le: az egyes bolygók Naptól való átlagos távolságának köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idők négyzetei. A bolygómozgást leíró három törvény kidolgozásakor nagyban támaszkodtam Tycho Brahe pontos mérési adataira. A törvényeimről bővebb információt a kezdő oldalon találsz.

Geocentrikus világkép (Föld-középpontú modell)

Szabad szemmel végzett megfigyelések során az ókorban hét olyan égitestet fedeztek fel, melyek az állócsillagokhoz képest elmozdulnak az égbolton: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz. Az öt bolygó az ókori rómaiak isteneiről kapták nevüket. A földközéppontú világkép Ptolemaiosz ókori görög csillagász nevéhez fűződik (Kr. u. 100 körül). A modell szerint a Föld van a világ közepén, körülötte keringenek az égitestek: Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint legkívül pedig az állócsillagok szférája található.

Planetáriumprogram

Hány éves lennél más bolygókon?

Heliocentrikus világkép (Nap-középpontú modell)

A Nap hatalmas mérete miatt az 1500-as évek elején Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász kidolgozta a világ napközéppontú rendszerét, a heliocentrikus világképet. Rendszerében a Nap áll a világ közepén, körülötte pedig egyre nagyobb körpályán keringenek a bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint az állócsillagok szférája.

Hány kg lennél más bolygókon?

Solar System Scope

Naprendszer (Solar System)

Ismerd meg a Naprendszer bolygóit! Kattints a bolygók nevére!

Föld típusú bolygók

Jupiter típusú bolygók

vénusz

mars

Merkúr

föld

jupiter

szaturnusz

uránusz

neptunusz

föld típusú bolygók (kőzetbolygók)

Saját fénnyel nem rendelkező égitestek, amelyek a Naphoz közelebb keringenek, ennek megfelelően a keringési idejük rövid, hőmérsékletük viszonylag magas. Kicsik és kis tömegűek, de nagy sűrűségűek. Felépítő anyagaik között a nehéz elemek dominálnak.Szilárd felszínük és vékony légkörük van.

merkúr, a megperzselt bolygó

A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A görög csillagászok két bolygónak hitték aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható. A későbbiekben Püthagorasz ismerte fel, hogy a két bolygó egy és ugyanaz. A bolygót a kereskedelem római istenéről, Mercuriusról nevezték el. A bolygóról viszonylag keveset tudunk. Tanulmányozásában jelentős felfedezésnek számít az arecibói (Puerto Rico) óriás rádióteleszkópos megfigyelés (1965), amikor sikerült meghatározni az 58,6 napos rotációs periódusát. A Merkúrt meglátogató két űreszköz közül a Mariner–10 a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel (1974-1975). A 2004-ben indított Messenger többször elrepült a Merkúr mellett és sikerült szinte az egész felszínről képeket készítenie, valamint tanulmányozta a mágneses teret, a légkört és a planéta szerkezetét is. 2011-ben pedig műholdként pályára állították a bolygó körül. A BepiColombo az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös projektje. A programot dr. Giuseppe "Bepi" Colombo olasz asztrofizikusról nevezték el. A BepiColombo egy Ariane-5 hordozórakétával 2018. október 20-án startolt a Kourou űrközpontból. A megérkezés tervezett időpontja 2026.

Vénusz, az esthajnalcsillag

A szépség istennőjéről elnevezett planéta a legfényesebb égitestek közé tartozik. Egyes ókori csillagászok úgy vélték, hogy két különböző égitestet látnak a Nap keleti, illetve nyugati oldalán. A Merkúrhoz hasonlóan Püthagorasz görög filozófus és matematikus ismerte fel elsőként, hogy a két égitestnek vélt bolygó egy és ugyanaz.Az első Vénusz mellett elrepülő űrszonda a Mariner–2 volt (1962). A bolygó körüli pályára állított Pioneer-Venus, Venyera és Magellán űrszondák, valamint a földi rádiótávcsövek révén az égitestet radarral térképezték fel. A Pioner adatai szerint a felszín 70%-át hullámzó dombokkal borított síkságok, 20%-át mélyföldek, 10%-át nagyrészt 4-5 kilométerrel a felszín átlagos magassága fölé emelkedő „kontinensek” alkotják.A szovjet Venyera 7-14 sorozat szondái leszálltak a felszínre, panorámaképeket készítettek, és vizsgálták a talajt. A szondák a magas hőmérséklet miatt azonban csak 1-2 óráig működtek.A 2005-ben indított európai Venus Express űrszonda részletesen tanulmányozta a légkört, a felhőket, valamint a bolygó felszíni tulajdonságait is feltérképezi.A japán Venus Climate Orbiter szondát a Vénusz atmoszférájának vizsgálatára indították útjára 2010-ben.

föld és égi kísérője, a hold

A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. Ennek vonzása alakította ki az árapályt, ami közel állandó szögben tartja a forgástengelyt, és kissé lassítja a bolygó forgását. A Hold a korai Föld és egy nagyjából Mars méretű másik ősi bolygó ütközése nyomán keletkezett. Ekkor még kb. 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint most. A Föld és a Hold közös tömegközéppontjuk körül keringenek, ez a pont a Föld felszíne alatt van. A Hold ún. kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési ideje megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A Föld körüli keringési idő 27,32 nap, a fázisváltozás periódusa pedig 29,53 nap. A Holdnak a Földre gyakorolt hatásai nagyon fontosak, az evolúcióra is jelentősen hatott. Az árapályjelenség miatt bolygónk tengely körüli forgása lassul, ezáltal a nap hossza növekszik (400 millió évvel ezelőtt egy év hozzávetőleg 400 napig tartott, a nap hossza csak 21,8 óra volt). A Hold pályamérete a Földtől évi 4 cm-rel nő. Az Apollo-program keretében 1969. július 21-én Neil Armstrong és Buzz Edwin Aldrin voltak az első emberek, akik a Hold felszínére léphettek. Eddig összesen 6 expedíció során 12 amerikai férfi járt a Holdon, utoljára 1972 decemberében. A magas költségek miatt azóta nem volt újabb holdutazás. Napjainkban számos Hold körüli űrszonda vizsgálja égi kísérőnk felszínét.

a mars, a vörös bolygó

A bolygót vörös színe miatt a római hadistenről nevezték el. A Mars első megfigyelői az egyiptomiak voltak, de a görögök is élen jártak a bolygó vizsgálatában. I. e. 300 környékén Arisztotelész megállapította, hogy a Mars távolabb van a Földtől, mint a Hold. A 16. század végén a dán csillagász Tycho Brahe minden korábbinál pontosabban is feltérképezte a Mars pályáját. Brahe asszisztense, egy német csillagász, Johannes Kepler pedig leginkább a Mars megfigyelésére alapozva állapította meg a bolygók mozgásának első két törvényét.Az első Marsot meglátogató űrszonda a Mariner–4 volt (1965). A későbbiekben számos szovjet, amerikai, európai és japán űrszonda (keringőegység, leszállóegység és marsjáró autó) indult a bolygóhoz, hogy tanulmányozza a felszínét és éghajlatát. Ezek közül a legsikeresebbek: a Mariner- és a Viking-program, a Mars Global Surveyor, az Odyssey, az MRO, a Phoenix és a Mars Express. A Pathfinder, a Spirit és az Opportunity roverek a felszínen mozogva rengeteg adatot szolgáltattak. 2020 nyarán indult volna el a Marsra az orosz és az európai űrhivatalok közös leszállóegysége az ExoMars küldetésével, amely vizsgálni fogja a vörös bolygón az élet nyomait. 2020-ban azonban útnak indult a Perseverance az Atlas V rakéta fedélzetén a floridai Kennedy Űrközpontból, amelynek célja, hogy kiderítse, létezett-e egykor élet a Marson, és kőzetmintákat juttasson vissza a Földre. Két szabálytalan alakú holdját, a Phobost és a Deimost Asaph Hall fedezte fel 1877-ben, és az ókori mitológia szerinti Arész hadisten két fiáról nevezték el.

jupiter típusú bolygók (gázbolygók)

Gáznemű légkör

Folyékony köpeny

Szilárd mag

Saját fénnyel nem rendelkező égitestek, amelyek a Naptól távolabb keringenek, ennek következtében keringési idejük nagy, pálya menti sebességük pedig kicsi. Jóval nagyobb méretűek a Föld típusú bolygóknál.

Átlagsűrűségük kicsi, térfogatuk nagy. Könnyű elemekből (hidrogén, hélium, ammónia, metán) épülnek fel. Felszínük nem szilárd, hanem gázokból áll, alatta cseppfolyós anyag és legbelül szilárd mag található. Vastag, sűrű, nem átlátszó légkörük van, amelynek aránya meghatározó a bolygó össztömegében. Sok holdjuk van, gyűrűrendszerük is kialakult.

Jupiter, a Nagy vörös foltos gázóriás

A Jupiter nevét a római mitológia főistenéről kapta, akit a görög Zeusszal azonosítottak.Távcsővel először Galilei vizsgálta (1610), aki felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, melyet az ő tiszteletére Galilei-féle holdaknak neveznek: Io, Ganymedes, Europa, Callisto. A Galilei-holdak felszínéről részletes képeket először a Voyager-szondák kültek.A Jupitert először a NASA Pioneer-10 űrszondája látogatta meg (1973), megvizsgálta a bolygó mágneses terét, annak napszélre gyakorolt hatását, légkörét, és az addigi legjobb képeket továbbította a Földre a Jupiterről és a négy Galilei-holdról. A Pioneer-11 részletes felvételeket készített a Nagy Vörös Foltról és a bolygó sarki régióiról. A Jupiter gyűrűit a Voyager-1 szonda fedezte fel (1973). A Voyager–2 szonda pedig a holdak vizsgálatakor az Ión vulkánkitörést is megfigyelt. A Galileo űrszonda (1995) légköri belépőegysége 78 percig működött és 160 kilométer mélyre jutott a Jupiter légkörében. Az amerikai New Horizons űrszonda (2007) után a Juno űrszonda 2016-ban érkezett meg a Jupiterhez. A Jupitert a Hubble-űrtávcső is vizsgálja, felvételein időnként sarki fény is látható. Az ESA JUpiter ICy moons Explorer (JUICE) szondáját 2022-ben, a NASA Europa Clipper küldetését pedig 2025-ben tervezik útnak indítani a Jupiterhez. Mindkét küldetés kiemelt célja az élet kialakulásához szükséges körülmények lehetőségének vizsgálata a gázóriás jeges holdjain.

szaturnusz, a holdrekorder

A Szaturnusz nevét az egyik legősibb római istenről kapta. Szaturnusz a vetés, a vetőmag istene, a könyörtelen idő jelképe. A Szaturnusz a legtávolabbi bolygó, amely könnyen észrevehető szabad szemmel. Ovális alakját először Galilei figyelte meg kezdetleges távcsövével, de még nem láthatta, hogy ezt a gyűrű okozza. Christiaan Huygens volt az első, aki felvetette, hogy a Szaturnuszt egy gyűrű veszi körbe. Giovanni Domenico Cassini állapította meg (1675), hogy a bolygó gyűrűjét valójában több vékony gyűrű és a köztük lévő rések alkotják. A legnagyobb ilyen rést később Cassini-résnek nevezték el.A Szaturnuszt először a Pioneer-11 látogatta meg (1979). A Voyager-1 űrszonda (1980) küldte az első nagy felbontású képeket a bolygóról, a gyűrűkről és holdakról. A Voyager-2 (1981) tovább tanulmányozta a bolygó rendszerét. A Voyager adatai szerint a bolygó szelei elérhetik a 400 m/s-ot is. A Cassini űrszonda pedig a bolygó körüli pályára állásakor (2004) nyújtott rengeteg új információt a Szaturnuszról és holdjairól. A Cassiniről levált Huygens szonda a nitrogén légkörrel rendelkező Titán óriáshold felszínére szállt le ahol metán- és etántavakat talált. A bolygónak erős mágneses tere van. A Hubble-űrtávcső felvételein időnkét még sarki fény is látható. A Titán nevű óriásholdját 1655-ben fedezték fel. Az Enceladus nevű hold felszíne alól magasra feltörő vízgőz-kitöréseket, ún. jégvulkanizmust figyeltek meg. Sokáig 62 holdját ismertük, ám a 2019-ben 20 újabb holdat figyeltek meg a hawaii Mauna Keán található Subaru űrtávcsővel, így 82 holdjával rekorder a Naprendszerben.

uránusz, a felbillent bolygó

Az Uránuszt az ókori és középkori csillagászok nem ismerték. Először az angol Sir William Herschel pillantotta meg (1781), aki eleinte üstökösnek vélte a felfedezést. Nevét a német csillagász, Johann Bode javaslata alapján kapta. Az Uránusz a görög mitológiában az eget megszemélyesítő Isten.Az Uránusz gyűrűit 1977-ben fedezték fel, amikor a bolygó elhaladt egy csillag előtt. A Voyager-2 űrszondának köszönhetően (1986) bővültek róla ismereteink. Máig ez az egyetlen űrszonda, amely felkereste közelről. A legjobb felvételeket a Hubble-űrtávcsővel és földi órástávcsövekkel (Keck, Subaru) készítették róla. Jelenleg 11 gyűrűje és 27 holdja ismert. A gyűrűket méteres nagyságú, sötét felszínű jeges kődarabok alkotják.Két legnagyobb holdját, a Titániát és az Oberont Herschel fedezte fel (1787). Lassell az Arielt és az Umbrielt 1851-ben találta meg. A Mirandát csak 1948-ban fedezte fel Gerard Kupier. A bolygó további holdjait 1985 után fedezték fel a kutatók, többek közt a Voyager-2 űrszonda által küldött képek segítségével, illetve a Földön elhelyezkedő különböző űrtávcsövek által.

neptunusz, a szeles bolygó

A Neptunuszt az Uránusz mozgásában megfigyelt változások alapján Johann Galle fedezte fel (1846) Urbain Le Verrier számításai alapján. Nevét az egyik legősibb római istenről kapta. A feltételezések szerint már Galilei is látta a Neptunuszt, azonban feljegyzéseiből kiderült, hogy közönséges csillagnak tartotta. Eddig a Neptunuszt (az Uránuszhoz hasonlóan) csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg (1989), amikor elrepült a közvetlen közelében.A port és kőzettörmeléket tartalmazó gyűrűk vastagsága változó. A gyűrűk között pedig kisebb holdak is keringenek. Kezdetben a Neptunusznak csak két holdját ismerték: a Tritont és a Nereidát. A bolygó legnagyobb holdja a Triton, amely kör alakú pályán, retrogád irányban kering és felszínén gejzírek működnek. A Tritont Lassell fedezte fel néhány héttel a Neptunusz felfedezése után. A tervek szerint a NASA 2025 októberében indítaná útnak az űrszondáját, amellyel a feltérképeznék. A Nereida holdat Kuiper fedezte fel 1949-ben, amely lapult ellipszis pályán kering a Neptunusz körül. A bolygó szeleinek sebessége igen nagy, a Voyager 2000 km/óra sebességű szelet is regisztrált. A felszínén látható Nagy Sötét Foltot a Voyager-2 fedezte fel, amely egy hatalmas Föld méretű viharrendszer.

a föld mozgásai

A Föld keringése

A Föld forgása

A Föld forog a saját tengelye körül. Arisztarkhosz volt az első, aki azt mondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog. Forgási iránya: NY → K Forgásának időtartama: 1 nap Következménye: napszakok váltakozása

A Föld a Nap körül kering, miközben forog a saját tengelye körül. Galileo Galilei Párbeszédek című művében kifejtette, hogy a Föld kering a Nap körül. Keringési iránya: NY → K Keringésének időtartama: 365 és 1/4 nap Következménye: évszakok váltakozása

További információkért kattints az alcímekre!

a föld forgása

A forgás bizonyítása: Foucault-inga

A Föld forgásának bizonyítására fejlesztette ki Léon Foucault francia fizikus. 1851-ben Foucault egy 67 méter hosszú dróton lengő vasgömböt függesztett fel a párizsi Panthéonban. Kísérletével bizonyította, hogy az inga lengési síkja lassan elfordul.

Itt a legrövidebb az út a körbeforduláshoz

Itt a leghosszabb az út a körbeforduláshoz

Valójában nem az inga mozdul el, hanem a Föld fordul el az inga alatt.

a föld keringése

Ellipszis pálya: Kepler számításai

A Föld keringési pályájáról nagyon sokáig azt hitték, hogy kör alakú. Végül Kepler jött rá és számította ki a Föld valódi keringési pályáját a XVII. században. A keringés pályája ellipszis alakú. Az ellipszis hasonlít egy elnyújtott körhöz, amelynek - a körtől eltérően - nem egy középpontja van, hanem két, úgynevezett gyújtópontja. Kepler kiszámította, hogy a pálya egyik gyújtópontjában a Nap van, és e körül kering Földünk is.

kepler törvényei

Kepler első törvénye: A bolygók ellipszispályán keringenek a Nap körül, a Nap az ellipszis egyik fókuszában helyezkedik el. Kepler második törvénye: A bolygót a Nappal összekötő egyenes (vezéregyenes) azonos idők alatt azonos területet súrol (a területi sebesség állandó). Kepler harmadik törvénye: A Nap körül keringő égitestek keringési idejét és távolságát hasonlítja össze. A törvény kimondja, hogy egy bolygó átlagosan minél messzebb van a Naptól, annál hosszabb a keringési ideje.

Csillagászati műszerek

A műszerek leírását a címre kattintva éred el.

a 30 éves hubble-űrtávcső

A Hubble 10 legnagyobb eredménye:

1. Az Univerzum kora
2. Az Univerzum gyorsuló tágulása
3. Térkép a sötét anyaghoz
4. Hubble (Ultra/eXtreme) Deep Field
5. A szupernagy tömegű fekete lyukak felfedezése
6. A Fomalhaut b különös története
7. A Pluto holdjai
8. Shoemaker-Levy 9 üstökös
9. Szupernóva-elődcsillag
10. Időjárás-jelentés más bolygókról

+Látványos felvételek

A Hubble utódja: James Webb űrteleszkóp

Az eredményekről részletesebben itt olvashatsz

Tantervi kapcsolódások

Általános iskola Felső tagozat

Általános iskola Alsó tagozat

Szakképző iskola

Általános iskola - Alsó tagozat*

KÖRNYEZETISMERET (3-4. ÉVFOLYAM) Témakör: Tájékozódás az időben

• Napszakok, évszakok változásainak felismerése, jellemzői;
• A Föld mozgásai közötti összefüggések felismerése;
• A Föld mozgásainak (forgás, Nap körüli keringés) hatásai az évszakok, napszakok váltakozására.

DIGITÁLIS KULTÚRA (3-4. ÉVFOLYAM) Témakör: Információszerzés az e-Világban

• Információ keresése az interneten más tantárgyak tanulása során;
• A keresett információk felhasználása digitális produktumok létrehozására;
• Releváns információk kiválasztása, hamis információk felismerése;
• Feladat és probléma megoldásához megfelelő applikáció, digitális tananyag, oktatójáték, képességfejlesztő digitális alkalmazás kiválaztása;Egyszerű infografika, diagram értelmezése, állítások megfogalmazása a leolvasott adatokkal kapcsolatba.

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

TÖRTÉNELEM (5-8. ÉVFOLYAM)Témakör: Fejezetek az ókor történetéből

• Görög és római istenek.

Témakör: Új látóhatárok

• A természettudományok fejlődése: a kopernikuszi fordulat;
• A középkorit felváltó világkép: a felvilágosodás.

Témakör: Mérlegen a magyar történelem

• Tudósok és feltalálók (pl. informatika, autóipar, űrkutatás).

HON- ÉS NÉPISMERET (5-8. ÉVFOLYAM) Témakör: Örökségünk, hagyományaink, nagyjaink

• A magyar tudomány és kultúra eredményei és alkotói a nagyvilágban

ETIKA (5-6. ÉVFOLYAM) Témakör: A természet rendjének megőrzése és a fenntartható jövő

• A technikai fejlődés néhány területének feltárása, az ember életmódjára és minőségére ható jellegzetessége

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

TERMÉSZETTUDOMÁNY (5-6. ÉVFOLYAM)Témakör: Mérések, mértékegységek, mérőeszközök

• Az időjárási elemek mérése, mért adatok rögzítése, ábrázolása;
• Mérési eljárások, mérőeszközök használata.

Témakör: Megfigyelés, kísérletezés, tapasztalás

• Az időjárás alapvető folyamatainak megfigyelése kísérleti úton;
• Az időjárás alapvető folyamatainak okai és következményei.

Témakör: Tájékozódás az időben

• A természet ciklikus változásainak megfigyelése;
• A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggései;
• A napszakok és évszakok váltakozása;
• A Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban;
• A Föld és a Hold mozgásainak modellezése;
• A földi időszámítással kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása (helyi idő, zónaidő);
• Időszalag készítése a földtörténetre, az emberi történelemre, egy ember életére.

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

TERMÉSZETTUDOMÁNY (5-6. ÉVFOLYAM)Témakör: Alapvető térképészeti ismeretek

• Az irány meghatározása a valós térben;
• A térkép és a valóság közötti viszony;
• Tájékozódás a térképen és a földgömbön;
• A méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggések;
• A fő- és mellékégtájak segítségével különböző földrajzi objektumok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása.

Témakör: Topográfiai alapismeretek

• Tájékozódás a térképen és a földgömbön;
• Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

KÉMIA (7-8. ÉVFOLYAM)Témakör: A kísérleti megfigyeléstől a modellalkotásig

• Gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata és táblázatos összehasonlítása.

Témakör: Az anyagi halmazok

• A természettudományos vizsgálatok során alkalmazott legfontosabb mennyiségek és azok kapcsolata.

Témakör: Atomok, molekulák és ionok

• A természettudományos vizsgálatok során alkalmazott legfontosabb mennyiségek és azok kapcsolata;
• Elemi és kémiai részecske, atom, molekula, ion;
• A legfontosabb elemek vegyjele, vegyületek képlete.

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

FIZIKA (7-8. ÉVFOLYAM)Témakör: Mozgás közlekedés és sportolás közben; Lendület és egyensúly

• Jelentős fizikusok életének és tevékenységének legfontosabb részleteinek és azok társadalmi összefüggéseinek megismerése (pl. Isaac Newton, Arkhimédész, Galileo Galilei, Jedlik Ányos);
• A Föld mozgási periódusainak vizsgálata az időszámítás szempontjából.

Témakör: Világítás, fény, optikai eszközök

• Megfigyelések nagyítóval vagy mikroszkóppal illetve távcsővel vagy látcsőve;
• A Hold árnyéka a Földön: a napfogyatkozás, a Föld árnyéka a Holdon: holdfogyatkozás.

Témakör: Környezetünk globális problémái

• A fényszennyezés megfigyelése;
• Üvegházhatás megfigyelése, értelmezése (pl. üvegház, napon álló autó).

Témakör: Égi jelenségek megfigyelése és magyarázata

• A fizikai kutatás által megalapozott technikai fejlődés egyes fejezeteinek a társadalomra, illetve a történelemre gyakorolt hatása, a természettudomány fejlődésével kapcsolatos alapvető etikai kérdések megfogalmazása;
• A környezetben előforduló legfontosabb természeti jelenségek (például időjárási jelenségek, fényviszonyok változásai, égi jelenségek) fizikai magyarázata;

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

FIZIKA (7-8. ÉVFOLYAM) Témakör: Égi jelenségek megfigyelése és magyarázata

• Jelentős fizikusok életének és tevékenységének legfontosabb részleteinek, azok társadalmi összefüggéseinek megértése (pl. Isaac Newton, Arkhimédész, Galileo Galilei, Jedlik Ányos);
• A nappalok és éjszakák változásának fizikai okai, a holdfázisok változásának fizikai háttere; a Nap szerepe a Naprendszerben mint gravitációs centrum és mint energiaforrás;
• A csillagok fogalma, számuk és méretük nagyságrendje; a világűr fogalma, a csillagászati időegységek (nap, hónap, év) és azok kapcsolata a Föld és Hold forgásával és keringésével;
• A csillagképek, a Sarkcsillag, valamint a Nap égi helyzetének szerepe a tájékozódásban;
• A galaxisok, számuk és méretük nagyságrendje; a Naprendszer bolygóinak fontosabb fizikai jellemzői;
• Az űrkutatás aktuális céljai, legérdekesebb eredményei;
• A Nap fizikai jellemzői; a Nap energiájának forrása;
• A Föld Nap körüli mozgásának, a Hold Föld körüli mozgásának fizikai jellemzői;
• Kopernikusz és Kepler felismerései a világképek alakulásában;
• A Nap járásának megfigyelése;

• A Hold megfigyelése, felszíni formáinak magyarázata: meteorok;
• Anyaggyűjtés Galilei munkásságáról: Galilei Holddal kapcsolatos megfigyelése;

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

FIZIKA (7-8. ÉVFOLYAM) Témakör: Égi jelenségek megfigyelése és magyarázata

• A Hold fázisainak megfigyelése, fizikai magyarázata a Nap, Föld, Hold helyzete alapján;
• Föld típusú bolygók és óriásbolygók, a bolygók jellegzetességeinek egyszerű fizikai magyarázata;A csillagok sajátosságai, megkülönböztetésük a bolygóktól, látszólagos mozgásuk fizikai értelmezése, a legfontosabb csillagképek megfigyelése;
• Ismerkedés az égbolt egyéb égi objektumaival: a Tejútrendszer, galaxisok, fekete lyukak; az objektumok legfontosabb fizikai jellemzőinek feltérképezése;
• Az űrkutatás aktuális céljai, legfontosabb irányai: az űrszondák, a nemzetközi űrállomás, az űrtávcsövek, a műholdak tevékenységének bemutatása;
• A világűr kutatásának kérdései: élet a Világegyetemben, a Világegyetem keletkezése és fejlődése.
• Az aktuális csillagászati hírek elemzése;
• Útikalauz űrturistáknak: a Naprendszer égitestjeinek érdekességei az odalátogató szempontjából.

FÖLDRAJZ (7-8. ÉVFOLYAM) Témakör: Tájékozódás a földrajzi térben

• Különböző időpontban készült űr- vagy légifelvételek és térképek párhuzamos használatával földrajzi megfigyelések elvégzése, problémák megoldása.

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

VIZUÁLIS KULTÚRA Témakör: Vizuális információ és befolyásolás – Kép és szöveg üzenete (5-6. évf.)

• A vizuális problémák vizsgálata során összegyűjtött információk, gondolatok különböző szempontok szerinti rendezése és összehasonlítása;
• Egyszerű tájékoztató, magyarázó rajzok, ábrák, jelek, szimbólumok tervezése érdekében információ gyűjtése.

Témakör: Időbeli és térbeli viszonyok – Tér és idő vizuális megjelenítésének lehetőségei (7-8. évf.)

• Példák alapján a tér és idő valós érzékelésének, látványának, törvényszerűségeinek megfigyelése és összevetése a különböző korok teret és időbeliséget ábrázoló, megjelenítő módjaival, (pl. ókori egyiptomi, középkor, reneszánsz, barokk, impresszionizmus, XX-XXI. század művészeti törekvései).

TECHNIKA ÉS TERVEZÉS Témakör: Modell- és makettépítés technológiái (5-6. évf.)

• A méretarányos kicsinyítés, nagyítás feladata, jelentősége.

Témakör: Közlekedés, közlekedési rendszerek (7. évf.)

• A technikai fejlődés és a társadalmi, gazdasági fejlődés kapcsolata.

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Általános iskola - Felső tagozat*

DITIGÁLIS KULTÚRATémakör: Az információs társadalom, e-Világ (5-6. évf.)

• Az információ szerepe a modern társadalomban;
• Információkeresési technikák, stratégiák;
• Érdeklődési körnek, tanulmányoknak megfelelően információk keresése valamelyik keresőmotorban, és a találatok hatékony szűrése.

Témakör: A digitális eszközök használata (5-6. évf.)

• A digitális eszközök feladatot segítő felhasználása projektfeladatokban.

Témakör: Az információs társadalom, e-Világ (7-8. évf.)

• Az információs technológia fejlődésének gazdasági, környezeti, kulturális hatásai;
• Az információs társadalom múltja, jelene és várható jövője;
• Az információ szerepe a modern társadalomban;
• Információkeresési technikák, stratégiák, többszempontú keresés.

Témakör: A digitális eszközök használata (7-8. évf.)

• Történelmi, földrajzi témák feldolgozásához térinformatikai, térképalkalmazások felhasználása.

*Kerettantervek a Nat 2020 alapján

Szakképző iskola*

TERMÉSZETISMERETTematikai egység: Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei

• A kísérletezés, saját kísérletek és ismert kísérletek összegyűjtése;
• A mérés szerepe a mindennapokban. Példák a „modell” szó hétköznapi és tudományos használatára;
• Tudományos ismeretterjesztő filmrészlet megtekintése.

Tematikai egység: Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!

• Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi alkalmazásokban;
• Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával.

Tematikai egység: Atomi aktivitás

• A Nap energiatermelése, hatása a földi életre.

Tematikai egység: Mi a fény?

• A látható fény elektromágneses hullámként történő azonosítása;
• A fénysebesség kitüntetett szerepe.

*Közismereti kerettantervek a szakképző iskolák számára a Nat 2020 alapján

Szakképző iskola*

TERMÉSZETISMERETTematikai egység: Tájékozódás térben és időben

• A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése;
• Az égtájak és a Földről látható égi mozgások összekapcsolása, a földrajzi hálózat lényegének megértése;
• A föld- és a napközéppontú világkép összehasonlítása: azonos jelenség különböző szempontú értelmezése. Földrajzi, csillagászati és biológiai ismeretek összekapcsolása;
• A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megismerése (égtájak, égi mozgások);
• Fizikai, biológiai, kémiai és csillagászati jelenségek sebességének összevetése. Időegységek;
• A csillagászati és a mágneses északi iránymeghatározás bemutatása;
• A legegyszerűbb napóra (gnomón) és a déli irány kapcsolata: a Nap naponkénti égi mozgása. A csillagok égi mozgása, csillagképek;
• A Föld gömb alakjának bizonyítása, következményei;
• A földátmérő megmérése. A Hold és a bolygók távolsága – ókori és mai mérések értelmezése;
• A nap (a Nap látható mozgása és a Föld forgása alapján), az évszak és az év (a Nap évi mozgása és a Föld keringése alapján). A bolygók és a csillagok mozgásának különbsége.

*Közismereti kerettantervek a szakképző iskolák számára a Nat 2020 alapján

Szakképző iskola*

TERMÉSZETISMERETTematikai egység: Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció.

• Az idő- és térfogalom mélyítése, az időbeli tájékozódás fejlesztése a különböző léptékű folyamatok megismerése során;
• Az egyirányúság fölismerése és magyarázata csillagászati, földtani és biológiai folyamatokban;
• A csillagok fejlődésének főbb állomásai;
• A Naprendszer szerkezete, mérete, bolygóinak mozgása, mérete, típusai;
• Legalább két-két jellemző csillagkép ismerete a téli és a tavaszi égboltról, valamint két-két jellemző csillagkép ismerete az északi és a déli féltekéről;
• A csillag, bolygó, üstökös, meteor megkülönböztetése;
• Szemléletes kép a táguló világegyetem elméletéről.

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERETTematikai egység: A világkép (10. évf.)

• Világmagyarázatok, a világról alkotott kép változásai.

Tematikai egység: Múlt és jelen képekben és szövegekben VI. A megosztott világ (9. évf.)

• Tudományos és technikai forradalom;
• Kronológia: 1961 (Gagarin űrrepülése), 1969 (az első Holdra szállás).

*Közismereti kerettantervek a szakképző iskolák számára a Nat 2020 alapján

Interaktív elemek

KAPCSOLD BE A PROJEKTORT!

KAPCSOLD BE A PROJEKTORT!

KAPCSOLD BE A PROJEKTORT!

KAPCSOLD BE A PROJEKTORT!

KAPCSOLD BE A PROJEKTORT!

KAPCSOLD BE A PROJEKTORT!

Sajnos nem sikerült kinyitni Galilei ajtaját. Térj vissza és próbáld újra!

GRATULÁLOK! MEGFEJTETTED A SZOBÁK REJTÉLYEIT, GALILEI IS KISZABADULT!

Az ajtót nyitó évszám egy újabb tudóshoz vezet. Ugye kíváncsi vagy, hogy ki lehet az? Kattints a kérdőjelre, ha szeretnéd megismerni!

Stephen Hawking elméleti fizikus, matematikus és kozmológus, aki 1942. január 8-án született Oxfordban. Ez a nap volt Galilei halálának 300. évfordulója. Az angol származású géniusz, világszerte ünnepelt elmeként örökké nyomott hagyott a tudomány világában, de nagyszerű diadalt is aratott mozgatóideg-sorvadása felett. A már fiatal korában mogás- és beszédképtelenné vált tudós számítógépen keresztül kommunikált a villággal egészen halálááig, 2018. március 14-ig. Albert Einstein 139 évvel korábban ezen a napon született.

Galileo halála után 300 évvel született és Einstein születése után 139 évvel halt meg.

Az interaktív múzeumi tárlat képeinek, ábráinak forrásai Az interaktív múzeumi tárlat szövegeihez felhasznált források

Letöltés ideje: 2020. november 1-6.

• https://hatterkepek.eszbonto.hu/csillagok-ur-kek-hatterkep-38689.shtml
• https://www.britannica.com/place/Jupiter-planet/The-Galilean-satellites
• http://clipart-library.com/clip-art/moons-transparent-14.htm
• https://www.pngjoy.com/preview/s0r0v0c8v6x6z2_sailor-moon-europa-moon-white-background-png-download/
• https://www.cleanpng.com/png-callisto-moons-of-jupiter-galilean-moons-natural-s-1342203/
• https://dlpng.com/png/7046410
• https://csillagaszat.wordpress.com/bolygok-mozgasanak-szabalyai/galileo-galilei/
• https://www.history.com/news/galileo-letter-trick-inquisition-earth-sun
• https://www.bustle.com/articles/83315-harry-potter-magical-places-from-the-films-by-jody-revenson-will-show-you-details-about-the
• https://wallpapersafari.com/w/D1lpNX
• https://edition.cnn.com/2015/09/30/entertainment/gallery/harry-potter-studios-london/index.html
• https://www.britannica.com/topic/flag-of-Hungary
• https://www.premierkites.com/products/12301?utm_source=pinterest&utm_medium=social
• https://www.sciencephoto.com/media/918861/view/ptolemy-in-alexandria-observatory-illustration
• https://eszkola.pl/jezyk-polski/astronom-kopernik-czyli-rozmowa-z-bogiem-1352.html
• https://www.theguardian.com/books/2014/mar/23/treachery-review-giordano-bruno-sj-parris-review
• http://best5.it/post/galileo-galilei-la-scienza-contro-la-religione/
• https://cultura.hu/kultura/johannes-kepler-a-csillagasz/
• https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_8/lecke_04_003
• https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_9/lecke_04_004
• https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s--0Hvbjafo--/6oKhxnDZ6tiF844ga.gif
• https://444.hu/2016/01/10/egyetlen-animacion-mennyivel-lett-egyszerubb-az-elet-amikor-atalltunk-a-heliocentrikus-vilagkepre
• https://www.netfizika.hu/a-fold-kering-a-nap-korul-vagy-forditva
• https://me.me/i/not-everything-we-do-revolves-around-you-actuallu-unearthedcomics-com-2013-17205400
• https://www.brainpop.com/socialstudies/famoushistoricalfigures/copernicus/

• https://pseudoastro.wordpress.com/2017/05/06/podcast-episode-162-geocentrism-take-2/
• https://i.kym-cdn.com/photos/images/original/000/522/828/d9a.gif
• https://www.nkp.hu/tankonyv/termeszetismeret_6/lecke_01_001#section-21148000
• https://www.nkp.hu/tankonyv/termeszetismeret_6/lecke_01_003
• https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_System#/media/File:Planets2013.svg
• https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_8/lecke_04_003
• https://foldrajzmagazin.hu/tudomany/200-eve-szuletett-a-foucault-inga-keszitoje/
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Foucault-rotz.gif
• https://en.wikipedia.org/wiki/Dialogue_Concerning_the_Two_Chief_World_Systems
• https://www.npr.org/sections/13.7/2013/02/04/171116703/keplers-genius-letting-nature-have-the-last-word?t=1603740238001
• https://videotanar.blog.hu/2014/05/07/a_szamok_atyja
• http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20170531_a_bepicolombo
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Mariner%E2%80%932
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Pioneer%E2%80%9312
• https://index.hu/galeria/index/techtud/2019/02/26/par_kep_a_szovjet_venyera-program_ureszkozeirol/3
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Magellan_%C5%B1rszonda
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Venus_Express
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Akacuki
• https://theconversation.com/curious-kids-how-does-the-moon-being-so-far-away-affect-the-tides-on-earth-105371
• http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/01030302Hold/Hold_kialakulasa.html
• https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9/lecke_01_007
• https://www.latimes.com/local/obituaries/la-me-neil-armstrong-20120826-story.html
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotel%C3%A9sz
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Tycho_Brahe
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Kepler
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Mariner%E2%80%934
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Viking-program

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Asaph_Hall
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Galilei-holdak
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Pioneer%E2%80%9310
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Pioneer-t%C3%A1bla
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Hubble_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91
• https://mult-kor.hu/negy-ev-helyett-vegul-tbb-mint-egy-evtizeden-at-vegezte-munkajat-a-cassini-urszonda-20191015
• https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Herschel
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Elert_Bode
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Keck_Obszervat%C3%B3rium
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Subaru_t%C3%A1vcs%C5%91
• http://www.seasky.org/solar-system/uranus-menu.html
• https://en.wikipedia.org/wiki/William_Lassell
• http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010308Neptunusz/neptun_voy2c.jpg
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Earth_tilt_animation.gif
• http://leporollak.hu/tudomany/SZEXTANS.HTM
• https://hubblesite.org/image/3858/wallpaper
• https://www.nasa.gov/content/goddard/hubble-space-telescope-optics-system
• https://www.exittheroom.hu/blog/szabadulos-jatekok-online
• https://gfycat.com/discover/galileo-galilei-gifs
• https://www.brainpop.com/science/famousscientists/galileogalilei/
• https://www.brainpop.com/socialstudies/famoushistoricalfigures/copernicus/
• https://twitter.com/official_nust/status/974261969460060160
• https://gifer.com/en/gifs/dr-stephen-hawkings
• https://minifigs.me/products/stephen-hawking-custom-lego-minifigure
• https://www.vectorstock.com/royalty-free-vectors/castle-portal-vectors
• https://www.mozaweb.hu/hu/Microcurriculum/view?azon=dl_21 (Mozaweb 3D képei: Az égi mechanika fejlődése)

Felhasznált szakirodalom (megtekintés ideje: 2020. november 1-6.)

• BARTHA Lajos (2008): Négyszáz éves a távcső. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület
• GALILEI, Galileo: Sidereus Nuncius. Fordította: Csaba György Gábor, In: Meteor csillagászati évkönyv, 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület
• HORVAI Ferenc (2009): Az ég és a Föld találkozása – Hogyan látjuk Galilei munkásságát napjainkban? Természet Világa különszáma. http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/horvai.html
• HANYECZ Ottó (2014): 450 éve született Galilei. http://www.mcse.hu/polaris/a-honap-temaja/a-honap-temaja-a-polaris-csillagvizsgaloban/2014-februar-450-eve-szuletett-galilei/

Felhasznált szakirodalom (letöltés ideje: 2020. november 1-6.)

• http://galileo.rice.edu/
• http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1633_aprilis_12_megkezdodik_galilei_pere_az_inkvizicio_elott/
• http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=264
• http://kutrov.web.elte.hu/courses/csilltort2/03_galilei.pdf
• https://mult-kor.hu/es-megis-mozog-a-fld-galileo-kimeletlen-vitaja-az-egyhazzal-20180622
• https://ovegesfizikaverseny.samfules.hu/oveges/csillagaszat_mindenkinek/10._Megfigyelo_eszkozeink.pdf
• http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/1_Csillagaszattortenet/csillagaszattortenet.htm
• http://www.jokai16.hu/tamop/innovaciok/muzeumpedagogia.pdf
• http://www.tajhazszovetseg.hu/sites/default/files/tajhazi_akademia/19_csesznak_eva_-_muzeumpedagogiai_ismeretek_1.pdf
• http://www.ipar.bme.hu/uploads/Muzeumi_iranytu_7.pdf
• https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_9-Az_egbolt_felfedezese_Olvasmany-100107
• https://mult-kor.hu/kopernikusz-a-geocentrikus-vilagkep-sirasoja-20160219

• http://csopamedia.blogspot.com/p/tudosok-csarnoka.html
• https://www.mozaweb.hu/Microcurriculum/view?azon=dl_58
• https://www.nkp.hu/tankonyv/termeszetismeret_6/lecke_01_003
• https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9/lecke_01_001
• https://www.fizkapu.hu/foucault200/eletrajz.html
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Foucault-inga#Magyarorsz%C3%A1gi_Foucault-ing%C3%A1k
• https://mult-kor.hu/es-megis-mozog-a-fld-galileo-kimeletlen-vitaja-az-egyhazzal-20180622
• https://hirado.hu/tudomany-high-tech/urkutatas/cikk/2018/10/19/jelen-vannak-a-magyarok-a-vilagurben#
• http://www.csillagkod.hu/Merkur-a-megperzselt-bolygo.html
• https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42294_1/ch06s02.html
• https://www.erdekesvilag.hu/a-vilag-legnagyobb-radioteleszkopja/
• https://hu.wikipedia.org/wiki/MESSENGER
• https://hu.wikipedia.org/wiki/BepiColombo
• http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20200518_a_bepicolombo_koszoni_jol_van
• https://index.hu/techtud/2019/02/26/egy_47_evvel_ezelott_besult_szovjet_venusz-szonda_esik_a_fejunkre/
• https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9/lecke_01_007
• http://www.urvilag.hu/az_apollo_holdprogram/20190812_az_apollo_tudomanyos_eredmenyei
• https://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-csillagaszattortenet/egyetemes-kesokozepkor-csillagaszata/tycho-brahe/
• https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_9/lecke_04_015
• https://index.hu/techtud/2020/03/12/elmarad_az_exomars_kuldetes/
• http://www.urvilag.hu/urszondak_a_marsnal/20190805_a_marsra_es_vissza
• http://www.urvilag.hu/ureszkozok_a_marsnal_1960_2000/20041128_marscsatornak_marpedig_nincsenek_40_eve_repult_a_mariner_4
• http://www.urvilag.hu/ureszkozok_a_marsnal_1960_2000/20060720_vikingek_a_marson_30_eve_landolt_a_viking1_1resz
• https://csillagvizsgalo.blog.hu/2020/03/25/a_marsi_roverek_uj_generacioja

• https://qubit.hu/2020/07/30/ma-delutan-utnak-indul-a-perseverance-ami-vegre-kideritheti-hogy-volt-e-valaha-elet-a-marson
• https://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-mars/a-mars-kisebbik-holdja-ahogyan-meg-soha-nem-lattuk/
• https://www.csillagaszat.hu/hirek/ezek-a-szondak-fogjak-meglatogatni-a-jupitert-a-kovetkezo-evtizedben/
• https://qubit.hu/2019/02/07/holgyeim-es-uraim-ime-az-univerzum-uj-hose-a-juno
• http://www.urvilag.hu/new_horizons/20070122_mar_a_jupiter_kozeleben_a_new_horizons
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Juno_%C5%B1rszonda
• https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_11/lecke_07_039
• http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20030921_a_galileo_urszonda_temetesere%E2%80%A6
• https://hvg.hu/tudomany/20191008_hold_szaturnusz_jupiter
• http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010306Szaturnusz/Szaturnusz.html
• http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010307Uranusz/Uranusz.html
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Ur%C3%A1nusz_holdjai
• http://csillagaszat.uw.hu/uranusz.html
• https://ng.24.hu/kultura/2005/09/23/a_neptunusz_felfedezese/
• http://csillagaszat.uw.hu/neptunusz.html
• https://hvg.hu/tudomany/20200622_neptunusz_holdja_triton_nasa_kuldetes
• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/valtozasok-a-foldon/a-fold-keringese
• http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/bartha-lajos-reneszansz-csillagaszati-muszerek-magyarorszagon.html
• https://mta.hu/tudomany_hirei/harminc-eve-mukodik-tovabbra-is-kivaloan-a-hubble-urtavcso-110618