<<Szofterek,Operációs rendszer
nemcsak haladóknak
A bemutatóban megismerheted az operációsrendszer alapfeladatait, és az adatok tárolásának lehetőségeit.
START >
<
>
Forrás: Digitális kultúra tankönyv
INDEX
01
02
03
>
<
<
>
>
<
Bootolás
OR feladatai
Alapfogalmak
04
06
05
>
<
<
>
<
>
Fájl
Haladóknak
Mappák
<Alapfogalmak>
Szoftver: a számítógépet működtető programok, adatok, és dokumentációi.
Operációs rendszer: a legfontosabb szoftver, a gép alapműködését biztosítja.
Fájl: logikailag összefüggő adatok halmaza, amelyet a számítógép adattárolóin tárolunk.
Könyvtár: tároló objektum à állományok, almappák tárolására szolgál
Ugyanazon könyvtáron belül nem lehet két olyan mappa, amelynek a neve megegyezik.
<Bootolás>
Amikor a számítógépet bekapcsoljuk, az első dolga, hogy ellenőrzi, megvan-e az összes feltétlenül szükséges alkatrésze. Ha a számítógép úgy találja, hogy megvan minden, akkor megnézi, hogy milyen háttértárak elérhetők számára, és hogy melyiken van operációs rendszer. Az elsőként megtalált
operációs rendszert automatikusan betölti. A számítógépnek (telefonnak, táblagépnek) ezt
az indulási folyamatát idegen szóval bootolásnak nevezzük – amikor a számítógép elindul,
akkor idegen szóval bootol, felbootol.
<Az operációsrendszer feladatai>
Az operációs rendszer arra kell, hogy a többi program, alkalmazás futását felügyelje. Az operációs rendszer
- elindítja (automatikusan vagy a mi parancsunkra) és megállítja a programokat,
- figyel arra, hogy melyik program mennyire használhatja a processzort,
- figyel arra, hogy az egyes programok a memória melyik részét használják (nehogy öszszekeveredjenek az egyes programok adatai a memóriában),
- hozzáférést biztosít az alkalmazásoknak a bemeneti és a kimeneti perifériákhoz (pl. figyel arra, hogy amit az egyik programba akarunk beírni, az ne a másikba íródjon,
- vagy hogy amíg az egyik program nyomtat, ne nyúlhasson a nyomtatóhoz a másik), és
- figyel arra, hogy hogy melyik fájlhoz melyik program, és a számítógép melyik felhasználója
férhet hozzá.
<Mik azok a fájlok?>
A fájlok (más néven állományok) olyan adatok, amelyeket a számítógép a háttértárra írt.
Ha például készítünk egy rajzot a rajzolóprogramban, akkor a rajz a számítógép memóriájába kerül. Ahogy a rajzot alakítgatjuk, úgy változik a memóriában. Amikor a rajzot mentjük, akkor a rajzolóprogram a rajz adatait átadja az operációs rendszernek, és megkéri, hogy mentse el a háttértárra. Az operációs rendszer helyet keres az adatok számára a háttértáron, és egy fájlba, más szóval adatállományba leírja, amit a rajzolóprogramtól kapott. Végül visszajelez a rajzolóprogramnak, hogy sikerült-e a memóriában lévő adatok fájlba írása – ha például betelt vagy elromlott a háttértár, akkor szól, hogy nem sikerült.
Info
<Hogy néz ki a fájlok neve?>
Amikor egy alkalmazásból fájlt mentünk, az alkalmazás általában tőlünk kérdezi meg a fájl nevét. A név nekünk fontos, abból tudjuk, hogy mit mentettünk a fájlba. A név végére az alkalmazás általában egy kiterjesztést illeszt ponttal elválasztva. A kiterjesztés a tárolt adat jellegére, típusára utal. A számítógép vagy a telefon és a hozzáértő számítógép-felhasználó ember a kiterjesztésből tudja, hogy milyen adat van a fájlban.
A kiterjesztés általában nem hosszabb három-négy karakternél, ami azért alakult így, mert a múlt évezredben sok számítógépen legfeljebb hárombetűs kiterjesztéseket lehetett használni. Amikor fájlnevet mondunk, néha csak a kiterjesztés nélküli részt értjük rajta, máskor a kiterjesztést is beleértjük a fájl nevébe.
Info
<Mi minden lehet egy fájlban?>
A fájlokban mindig adat van, de az adatok nagyon sokfélék lehetnek, sok mindent tárolhatnak. Az alábbi táblázat csak a leggyakoribb adattípusokat és az egyes adattípusoknál is
csak a leggyakoribb kiterjesztéseket mutatja be.
<Mire valók a mappák?>
A számítógép háttértárán rengeteg, akár milliónyi fájl szokott lenni. Ezek között úgy szokás rendet tartani, hogy azokat a fájlokat, amik valamiért összetartoznak, egy mappában (más néven könyvtárban) helyezzük el. Egy mappában lehetnek például egy játékprogram fájljai: maga a program, a szereplők képei és hangjai, a bejárható területet, a pályákat leíró fájl.
Mi magunk tehetjük egy mappába például azokat a képeket, amelyeket egy témáról készítettünk: az egyik mappába kerülnek a kirándulás képei, a másikba a háziállatunkról, a
harmadikba a születésnapi buliról készült képek.
Szuper vagy, már ismered az elméletet, és még kiváncsi vagy kattins RoboGo-ra!!
<
>
Operációs rendszer
Éva Tusor Fekete
Created on September 24, 2020
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Essential Learning Unit
View
Akihabara Learning Unit
View
Genial learning unit
View
History Learning Unit
View
Primary Unit Plan
View
Vibrant Learning Unit
View
Art learning unit
Explore all templates
Transcript
<<Szofterek,Operációs rendszer
nemcsak haladóknak
A bemutatóban megismerheted az operációsrendszer alapfeladatait, és az adatok tárolásának lehetőségeit.
START >
<
>
Forrás: Digitális kultúra tankönyv
INDEX
01
02
03
>
<
<
>
>
<
Bootolás
OR feladatai
Alapfogalmak
04
06
05
>
<
<
>
<
>
Fájl
Haladóknak
Mappák
<Alapfogalmak>
Szoftver: a számítógépet működtető programok, adatok, és dokumentációi. Operációs rendszer: a legfontosabb szoftver, a gép alapműködését biztosítja. Fájl: logikailag összefüggő adatok halmaza, amelyet a számítógép adattárolóin tárolunk. Könyvtár: tároló objektum à állományok, almappák tárolására szolgál Ugyanazon könyvtáron belül nem lehet két olyan mappa, amelynek a neve megegyezik.
<Bootolás>
Amikor a számítógépet bekapcsoljuk, az első dolga, hogy ellenőrzi, megvan-e az összes feltétlenül szükséges alkatrésze. Ha a számítógép úgy találja, hogy megvan minden, akkor megnézi, hogy milyen háttértárak elérhetők számára, és hogy melyiken van operációs rendszer. Az elsőként megtalált operációs rendszert automatikusan betölti. A számítógépnek (telefonnak, táblagépnek) ezt az indulási folyamatát idegen szóval bootolásnak nevezzük – amikor a számítógép elindul, akkor idegen szóval bootol, felbootol.
<Az operációsrendszer feladatai>
Az operációs rendszer arra kell, hogy a többi program, alkalmazás futását felügyelje. Az operációs rendszer
<Mik azok a fájlok?>
A fájlok (más néven állományok) olyan adatok, amelyeket a számítógép a háttértárra írt. Ha például készítünk egy rajzot a rajzolóprogramban, akkor a rajz a számítógép memóriájába kerül. Ahogy a rajzot alakítgatjuk, úgy változik a memóriában. Amikor a rajzot mentjük, akkor a rajzolóprogram a rajz adatait átadja az operációs rendszernek, és megkéri, hogy mentse el a háttértárra. Az operációs rendszer helyet keres az adatok számára a háttértáron, és egy fájlba, más szóval adatállományba leírja, amit a rajzolóprogramtól kapott. Végül visszajelez a rajzolóprogramnak, hogy sikerült-e a memóriában lévő adatok fájlba írása – ha például betelt vagy elromlott a háttértár, akkor szól, hogy nem sikerült.
Info
<Hogy néz ki a fájlok neve?>
Amikor egy alkalmazásból fájlt mentünk, az alkalmazás általában tőlünk kérdezi meg a fájl nevét. A név nekünk fontos, abból tudjuk, hogy mit mentettünk a fájlba. A név végére az alkalmazás általában egy kiterjesztést illeszt ponttal elválasztva. A kiterjesztés a tárolt adat jellegére, típusára utal. A számítógép vagy a telefon és a hozzáértő számítógép-felhasználó ember a kiterjesztésből tudja, hogy milyen adat van a fájlban. A kiterjesztés általában nem hosszabb három-négy karakternél, ami azért alakult így, mert a múlt évezredben sok számítógépen legfeljebb hárombetűs kiterjesztéseket lehetett használni. Amikor fájlnevet mondunk, néha csak a kiterjesztés nélküli részt értjük rajta, máskor a kiterjesztést is beleértjük a fájl nevébe.
Info
<Mi minden lehet egy fájlban?>
A fájlokban mindig adat van, de az adatok nagyon sokfélék lehetnek, sok mindent tárolhatnak. Az alábbi táblázat csak a leggyakoribb adattípusokat és az egyes adattípusoknál is csak a leggyakoribb kiterjesztéseket mutatja be.
<Mire valók a mappák?>
A számítógép háttértárán rengeteg, akár milliónyi fájl szokott lenni. Ezek között úgy szokás rendet tartani, hogy azokat a fájlokat, amik valamiért összetartoznak, egy mappában (más néven könyvtárban) helyezzük el. Egy mappában lehetnek például egy játékprogram fájljai: maga a program, a szereplők képei és hangjai, a bejárható területet, a pályákat leíró fájl. Mi magunk tehetjük egy mappába például azokat a képeket, amelyeket egy témáról készítettünk: az egyik mappába kerülnek a kirándulás képei, a másikba a háziállatunkról, a harmadikba a születésnapi buliról készült képek.
Szuper vagy, már ismered az elméletet, és még kiváncsi vagy kattins RoboGo-ra!!
<
>