Virtuális kiállítás

Összeállította: Borókay Zsófia

Virtuális kiállítás

A közönségszavazás eredménye

2020 tavasz

Emlék - tárgy - alkotás pályázat

Így láttuk a karantént...

... irodalmi művekben

... fotókon keresztül

Kattints a képre!

Dittrich Panka: Karantén haikuk

Hímzett terítőn Az öltésekben elvarrt Szelíd sóhajok

Képtöredékek Igéző csoda az is Ami látatlan

Simogat engem Karja nélkül is érzem Magához ölel

Dittrich Panka: Karantén haikuk

Dittrich Panka: Karantén haikuk

Távoli útról Másvilági emlékkel Fújdogál a szél

Könnye felszáradAz örök hála cseppje Kehelyben nyugszik

Levelet írok A virtuális térben Billentyűt ütök

Dittrich Panka: Karantén haikuk

Anyám nem nevelt Neki hogyan köszönjem Gondviselésem?

Koronavírus Átírta a világunk Borús karantén

Dicső tehetség Ha felfedezni vélnek Jut egy pálmaág?

Dittrich Panka: Karantén haikuk

Keresztbe-kasba Fókuszált tereinken Kaszál az időnk

Szomszédasszonyom Ül a gangon képet varr Keresztöltéssel

Dittrich Panka: Karantén haikuk

Minden festett szín Bármilyen papírlapon Küld egy illatot

Szemünk fényei Másképpen csillannak meg A monitoron

Bándy Krisztina: esszé

Kertész Eszter: Valóban

Feltámadt Krisztus szobra Vadosfáról, 17. század

Krcsméri János: A feltámadott Krisztus legendája

Krisztus nem torzó-karját is nekünk adja: ti az én testem.

Árvízi kehely, 1838

"szembe mertek nézni a veszéllyel "

"Badarság, mondták, ide víz soha el nem ér"

"Hívjunk be most templomunkba minden elesettet "

Oltárkép töredék Varsádról, 18. sz.

minden testvér, tanítvány, ott lenne mind a listán mester, barát és szomszéd, és mondanám egyre a sort, míg világít a telihold. Ezt tenném, hogyha tudnám. De mivel sosem tudhatom csütörtökön, se szombaton – csak terítek, csak sorolom.

Ha tudnám, hogy holnap meghalok, és árva lennék, elhagyott – mit tennék, mit tehetnék? Az asztalt megteríteném, ha nem is lenne épp remény, hogy mellém ülhet bárki. Ha nem ehetnék veletek, csak sorolnám a nevetek, mint osztálynévsort egykor,

Kertész Eszter: Csütörtök

Levélfelbontó, 19. század vége

Damm Diána:Leveleink tegnap és ma

Pataki Anett: Ma csak egy kattintás

Gustav König: Luther németre fordítja az Újszövetséget, 1850.

Fordítottólom- betűk ásó- nyoma papíron. Bőrkötés, gerinc: az Ige testté. Anyanyelv: anyatej a szavak nélküli nyelvig.

Maghéjona szó üt rést. Zárt termeken a szó nyit ablakot. A szó ad teret, termést. A szó köt össze.

Ahogyaz ásót az anya- földbe nyomja, fordít, ás. Veti az igét mélyen az anya- nyelvbe. A mag csírázik, kikel, terem.

Kertész Eszter: A bibliafordítás margójára

Bándy Krisztina: Nézve

Szalontai Erika: Tépett szárnyú madár

Polgár Rózsa: Esernyő, 1984.

Buka Boglárka: Esernyő

Horváth Csilla: Látásmód, 2013

Szemüveged legyen felületkezelt, karcolásmentesített, fontos, hogy jól láss vele kit kerülsz el, kire nézel, közelre, távolra.

Értelmezd a részleteket, mi történhet velem, veled, kockázatokkal vagy, kockázatok nélkül. Ami nekem szép, az neked nem biztos, hogy tetszik, csúf a csúnyával szépül, s a még jobbal vetekszik. Néha, a jó is csak látszat, vagy tünemény mi tűnik. Rajtad áll, hogy kire nézel, merre lépsz, kit fogsz kézen mit látsz meg a nagyvilágból, kivel vagy, s kire vágyol. Úgy gondolj a világra, hogy benne egy vagy, s érted minden.

Úgy gondolj a világra, hogy retinádra égjen a globális világ képe, gondja. Perspektívákra fókuszálj, algoritmusokban a korrekció. Érzed, tudod, mi rossz, mi jó, s azt is, hogy mi lenne jó. Távolabb állj talán, úgy messzebbre látsz

Mukli Ágnes: Mesterséges látásjavítás

Konok Tamás: A gondolatmenet struktúrája, 1991

"Gondolatainkban ismétlődések, sorsviteleinkben az Isten. "

"a pontok szabálytalan halmaza óvatos vonallá vegyül"

"világosan lásd világod ajándékát"

Új szokások

Vágyakozás

Egyedül közösségben

Múló idő

Szabadidő

Digitális oktatás

DIGITÁLIS OKTATÁS

Kakuk Andrea: Karant-én, a vagy önvizsgálat a házam táján - részlet

"Eddig lehetőség szerint kézzel, lábbal, ésszel, szeretettel tanítottam. Nem ebben a sorrendben. :-) Most virtuális módon állhatok, ülhetek a gyerekek elé, akik vagy meg tudják nézni és oldani a feladataimat, vagy nem."

Csoknyai Mátyás: A digitális és tradicionális együttélése Bacsúrné Nagy Ildikó: Érettségi 2020

Lénárt Réka: #homeschooling #bettertogether

Hilzinger Leonard: Reggeli kávé

Rácz-Fazakas-Blanka: Balettóra otthon

Nagy Boglárka Tünde: Cím nélkül

Kakuk Andrea: Karant-én, avagy önvizsgálat házam táján - részlet

"Itt az ideje a maszk-varrásnak. ... És elkészült, egészen merész formában, boltokban és web-shopban soha nem látott mintával, régi zsebkendőből. Mint a magyar narancs. Olyan, amilyen, de az enyém. Legalább megismerem, hogy én csináltam. Meg mások is…"

Új szokások

Roppantó Krisztián: Változás

Héjja Árpád: Így védekezik az amatőr fotós

Horváth Renáta: Napjaink extrafelszereltsége

Vecsei Emma: Kulcs a külvilághoz

Küzmös Alexandra: Óvatosság

Hamperger Johanna: Lázmérő

Tóth Gellért: Maszkkészítés házilag

T. Takács Zsuzsa: Pünkösdi rózsafa

Tavasszal azt hittem, hogy a kertemben a rózsafának vége. Kiszáradtnak tűnt a szára. Időnként kimentem a házból levegőzni és egyszercsak azt láttam, hogy a barnás száron üde zöld hajtások jelentek meg, aztán bimbók is. Figyeltem, ahogy egyre nagyobbra nőtt a kis rózsafa. Magasodott zölden, egészségesen. A bimbók pedig nyiladozni kezdtek, széthajtották a szirmokat óvó apró leveleket és mintha szívdobbanások lennének, egy-kettő-három, napról napra üzenték, hogy van remény, újraindul majd az élet. A természet győzedelmeskedett és vérpiros rózsák borították be a vékony, gyönge rózsafácskát, éppen addigra, mire eljött az idő, hogy lassacskán véget ért az otthonmaradásos karantén. A maszkokra viszont még sokáig szükség lesz, mert az is az életet jelenti, az életbenmaradást. A koronavírus járvány végének kezdetét hozta el a Pünkösd 2020-ban. Pünkösd, rózsák, maszkok és az Élet áradása.

SZABADIDŐ

Megfestettem a rég eltervezett pipacsos tájképet. Kertészkedtem és olvastam. Függőágyat készítettem a régi, leszakadt helyébe. Felvarrtam a leszakadt gombokat, neki láttam egy félretett hímzés befejezésének."

Kakuk Andrea: Karant-én, avagy önvizsgálat a házam táján - részlet

Vasziljev Anton: Hang és kép

Katona Petra: Cím nélkül

Kenyérné Lendvay Katalin: Tündérkert

Lénárt Réka: #bettertogether

Rideg Márk: Biciklim

Szalai Bori: Tesómmal a karanténban

Koháry Levente: Unatkozom

Mikor azt hinnénk, hogy a terelgetés, útmutatás végeztével kifogyunk az ötletekből vagy elfogy az út a lábunk alól, mindig van egy ösvény, amit egykori hitünk már felépített... csak rá kell lépni. Büszke vagyok, hogy bár idézni sokszor nem tudnánk, de szívünkbe vésve van: „Ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal” (1János 3:18) Így kapunk hitet a következő naphoz is."

Kiskartali Judit

"Amikor már a digitális oktatás minden technikai -és rajzfeladatán túl voltunk, a 10 és 8 éves kisfiam unatkozott...a nem régiben levágott, árnyékoló diófa ágat gallyaztuk. Alig éles, apró bicskáikkal elkezdték pucolgatni az egyik gallyat. Elvonultam ebédet főzni gyorsan, Marci és Dani pedig sompolyogva a gyerekszobába indult. Kisvártatva megjelentek, hatalmas, átszellemült mosollyal képükön: "Boldog anyák napját!!" - maszatos kis kezükkel átadták a kidíszített kis karót. Virágkarót. Ajándékba.

VÁGYAKOZÁS

Most már hiányzik az anyukám, akit sok-sok hete nem láttam. Hiányoznak a barátaim, akikkel ugyan beszélgetünk, de rég nem ültünk be egy teázóba. Szeretnék játszótérre menni, fűbe üldögélni, pokrócot lerakni, felhőt bámulni. Hiányoznak a növendékeim, akiket minden nap meg szoktam ölelgetni.

Kakuk Andrea: Karant-én, avagy önvizsgálat a házam táján - részlet

Kovács Dorottya: Kiállítás

Arday Murphy Laura:A karanténi égbolt

Németh Hanna: airplane pt. 2

Kiss Amelita Míra: Külvilág iránti vágyakozás

Koháry Levente: Ablakon kívül

Fehér Krisztián Botond: Andrássy úti csúcsforgalom

Lakatos Bettina: Dupla karantén

Fülöp Sára: Strigulázás

Kovács-Hargitai Dóra: Gyerekekre várva

Kovács Lászlóné: Cím nélkül

Keresztfalvi Zsombor: Játszótér

Múló idő

Kakuk Andrea: Karant-én, avagy önvizsgálat a házam táján - részlet

"Hatvan-valahány nap…Kicsit több, mint 40. Valahol azt olvastam ugyanis, hogy a karantén szó az olasz quaranta, vagyis „negyven” számból eredeztethető. Ennyi napig kellett kényszerből vesztegelnie a középkorban egy hajónak, ha idegenből visszatért a kikötőbe."

"Egy régi kartonpapírba dobált nekem is egy pár cuccot, kérlelt hogy vigyem el őket, nekem szánta ajándékba. Volt benne két nagy Pizzatányér, különböző dekorációk, és a tetején egy régi fém Lisztszita. ...A konyhaszekrényen még mindig ott állt Lisztszűrő. Amióta Karantén van szerettem volna sütő tudásomon csiszolni, így használni kezdtem. Nagyon nagy szolgálatot teljesít, sokkal könnyebb a süteményeim tésztája így."

Nagy Georgina Viktória: Lisztszita

Nagy M. Hedvig: Dédnagyanyám lelke

Sinka Hanna: Gyors elmúlás

Héjja Árpád: A remény virága

Endreffy Réka: Naplemente

Egyedül közösségben

Fehér Krisztián Botond: Nagyszombat

Veres Péter: Utolsó vacsora

Vasárnapi iskola 2020 húsvétján, otthon

Ördög Adrienn: Mennybemenetel

Krizsán Róbert: Húsvét nyomai

Jakovác Csaba: Összefogás emléke